Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
240 úgy, hogy mikor valamely orvoslásra való difficultás adja magát elő, aki hamarább megérti, tartsa maga kötelességének a másiknak megjelenteni; nevezetesen, mikor gén. szinódust, vagy konzisztóriumot kell celebráltatni, azok celebráltatások helyéről, módjáról praevia consultatio és communicatio legyen megint főkurátor urammal; a fenn denominált személyek közül ha mind egyszersmind össze nem gyűlhetnek, vagy betegségek, vagy egyéb akadály miatt, akik összegyűlhetnek kivált országgyűlések alkalmával, amiről kívántatik, tegyenek determinatiot, az melyet in urgente necessitate, akár az superintendensnek, akár az főkurátornak convocatoriája az denominált személyekhez ex pio zelo et officio christianitatis tartozzanak compareálni oda az hova és mikorra a convocatoria kívánja ad consultandum. Minden aprólékos dologért mindazonáltal convocálni nem kell, hanem ezen személyeknek opiniojukat levél által kell venni, kivált mely dolgokban a kurátor és superintendens pro sua conscientia et prudentia sufficiáltatnak a dolgok eligazítására, akkor nem szükség másokat fárasztani. 2. Ezen konzisztóriumnak authoritása legyen olyan cir cumscriptioval, hogy mikor az alkalmatosság engedi, mások is adhibeéltassanak ad consultandum, akár secularis, akár ecclesiastica capax personák találtassanak közel, kivált azon helységnek, ahol összegyűlnek, esperestje. 3. Ha mit penig ezen ecclesiastico-politicum consistorium elvégez, tartozzanak ahoz tartani magokat mind az eklézsiák, mind a privata personák, akármicsoda statusban vagy karakterben legyenek. 4. Legyen a nemesség és papság között olyan harmónia, hogy egy fél is az másnak jó intentioját ne remorálja, kivált mikor az papi consistorium valamely eklézsiában dispositiot, vagy ordinatiot teszen, a nemesség is segélje s ha az eklézsia engedetlenkedik, a nemesség igyekezzen rendbe hozni, az papot vagy mestert peniglen az superintendens érdeme szerint büntesse meg. 5. Mely ordinatio is hogy ne legyen praejudiciumára az eklézsiáknak, a főkurátor egyetértsen másokkal, minden zsinatra és konzisztoriumra rendeljen két subjektumot, kik segítségül legyenek az papi konzisztórium directiojának. 6. Minden esperestekkel legyenek két kurátorok, vagy inspectorok az nemesek közül, kik bona conscientia, consilio et opera az eklézsiák difficultásai orvoslásában segéljék az esperestet, kik is a főkurátortól dependenter lévén, administratiojokat secundálják és az eklézsiának difficultásit mind a superintendensnek, mind az főkurátornak megírják.
