Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
II. rész: A piaci iskola
192 a plébánia malmát akarta elfoglalni, de a Szamos kiöntött s elsodorta. A sok emlékirat és folyamodvány közül álljon itt egynek a gondolatmenete: leírja az eseményeket, Kollonich két levelét, Steinville foglalását, mely azonban úgy esett, hogy a templomot és parochiát úgy kapták meg, hogy nem következett be az Óvári templom és iskolával való csere, amint a tábornok ígérte. Mártonfi püspök a kapott javakkal meg nem elégedve az általunk épített Szent Péter templomot is elfoglalta a mellette levő iskolai telekkel együtt a nagytemplomhoz tartozó kápolna címén; elfoglalta a kisebb templomot is, az órát, nyomdát, harangokat, az első kőtől az utolsóig a mi pénzünkön épített iskolát ; a részben János Zsigmodtól, részben tőlünk épített boltokat, melyeknek jövedelme a mi iskolai ifjúságunk fenntartására volt rendelve; iskolai tizedeinket, falvainkat és házainkat átadni sürgeti s ezt nem más, mint a szomszédságból eredő kényelmetlenség jogán úgy, hogy a városban nincs már istentiszteletre szolgáló középületünk. Ha a püspök foglalásai nem adatnak vissza, minden jogaink, privilégiumaink, alapvető törvényeink összeomlanak. Mi a templomot nem erőszakkal foglaltuk el a katholikusoktól, hanem őseink katholikusokból lutheránusok, azután unitáriusok lettek s így mint örökséget hagyták reánk, amely a vallás változtatásával nem vész el. Kétszer leégett, saját költségünkén építtettük újra, sőt külföldi testvérekhez is kellett mennünk segélyért és alamizsnáért. Őseink a nemzetek és vallások különbözősége miatt úgy határoztak, hogyha nemzeti, vallási viszálykodások vannak, a kérdések és differenciák a nem érdekeli nemzetekből és vallásokból való részrehajlatlan biráktól intéztessenek, qui de elquo et piano rém dirimerent et suum cuique redderent. Készek vagyunk ügyünket egy ilyen bizottság ítélete alá bocsátani. Ha engednünk kell jogainkból, legyen meg az úrnak akarata. De esedezve kérjük, akár csere, akár teljes megváltás címén legyen; de ártatlanul jogaink teljes elvesztésével ne bűnhődjünk. Augusztus elején kelt sürgetésünkre aug. 5-én Déván kelt levelében a generális értesíti az eklézsiát, hogy amint kívánták s ő ajánlta, a differenciák elintézésére a felség egy pártatlan bizottságot (impartialis commissio) nevezett ki Kornis István elnöksége mellett, amely aug. 12-én Kolozsvárt ül össze s erre a szükséges okmányokkal jelenjenek meg. A kormányszék rendeleté, melyet a bizottság egyik tagjához, Verder Györgyhöz 1716 aug. 5-én intézett, mutatja, hogy a bizottság útasítása az volt, hogy a felek követeléseit és kifogásait a felhozott okmányok alapján megvizsgálják s amely okmányokat az udvar
