Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
II. rész: A piaci iskola
193 intenciója szerint legálisnak elismernek, pro és contra jegyezzék fel és saját véleményükkel terjesszék fel. A bizottság tagjai: Gróf Kornis István elnök, Pucker Ádám, Prezner Kristóf János, Csapói Kun Zsigmond r. kath., Borbereki Alvinczi Gábor ref., Werder György luth. A mi részünkről a tárgyalásban résztvettek: a plebánus, Pálfi Zsigmond, Bongardus János, Kmita János, Handsáros János, Teleki Ferenc. A tárgyalás az elnök Közép-utcai házánál történt. Aug. 11-én estefelé megérkezett az elnök Werderrel. Másnap reggel a plebánus és Teleki kurátor „udvariam ménének“. A többi tag csak 13-án érkezett meg. Várták, hogy üzen-e az elnök. De az a jezsuiták kollégiumában volt examenen vagy promotion. D. u. a plebánushoz küldött, de ez azt mondta, hogy nincsenek jelen az eklézsia kiküldöttjei. 14-én reggel 7 órakor megjelentek az elnök házánál. A plebánus azt kérdezte, hogy a döntés végleges lesz-e, vagy lehet felebbezni. Az elnök azt felelte, hogy igenis lehet, mert ők csak azt vizsgálják ki, hogy kinek mi a jussa. Aztán írásban a generálishoz terjesztik, aki felküldi a Felséghez. Ezután megalakult a bizottság. Most a pater vikárius előadta, hogy mindazokat a bonumokat és appertinentiákat kívánja, melyeket mi eddig bírtunk és most is sub titulo ecclesiae bírunk. A plebánus kérte, hogy kívánságaikat adják be írásban. De a vikárius ezt nem akarta, azt mondván, hogy mi kértük ő felségétől a bizottságot s nekünk kell bizonyítani, miképen bírjuk bonumainkat. Hosszú tárgyalás után beadtak egy magyarul írt kérelmet, melyben kérték: 1. a nagytemplomnak a mi időnkben kétszeri megépítéséért, a toronyra, harangokra és órára tett költségeiket; 2. a piaci kistemplomnak a cinterem körüli boltokkal együtt visszaadását; 3. a nagytemplomban levő nyomdát, könyvtárt, az olt levő nagy kötelekkel, rézcsigákkal és a harangokkal együtt; 4. a plebánia-kvártát, mivel azért más dézmákat adott az ország. Ezek felolvasása után sok szóváltás volt. Az elnök azt kívánta, hogy adjuk be okmányainkat mindenről, amit kívánunk s amit tőlünk kívánnak. Erre időt kértek, mert nem voltak rákészülve. Erre kiküldték őket, 11 órakor behívták s d u. 3 órára terminust adtak. Hazamentek, jelentést tettek az eklézsiának s dolgozni kezdtek. D. u. 3 órakor visszamentek. Az elnök kérte az okmányokat. A plebánus olvasni kezdte a beadott kérés másolatáról kívánságaikat. De félbeszakították azzal, hogy azt már beadta, okmányok kellenek. Most megint sok szóváltás következett. Azt vetették szembe, hogy mi vagyunk Dr. Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 13
