Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
102 személy nem lesz az unitáriusok és lutheránusok között, akkor a hiányt a ref. és katholikusok közül egyenlő számban kell kitölteni. A császár meg van győződve, hogy ezzel a méltányosságnak és királyi kötelességének tett eleget s nem kétli, hogy a római katholikus urak e határozatába belenyugodnak. 1693 május 14-én adta ki az ú. n. Alvinczi-féle resolutiot, melynek 2-ik pontjában hivatkozik arra, hogy a vallás ügyében a diplomában már döntött, de kifejezi, hogy kedvesebben venné, ha Kolozsvárt a ref. helyett az unitárius templom üríttetnék ki s adatnék át a katholikusoknak, azt különös hűségük jeléül venné, más ügyekben elismerné, mely esetben 5000 frt kifizetését rendeli segélyezésükre. A 12 tagú belső tanácsba és királyi táblára a négy bevett vallásból 3—3 egyént fog kinevezni ; ha azonban az unitáriusok és lutheránusok között három alkalmas személy nem lesz található, ezt a hiányt a reformátusok és katholikusok közül egyenlő számban fogja betölteni. Uzoni-Fosztó leírván e tárgyalásokat s a császár resolutioját, hozzáteszi, hogy az egyház vezetői helytelenül jártak el, midőn nem vették figyelembe az Alvinczi-féle resolutioban a császár ajánlatát, hogy t. i. más előforduló dolgoknál is értékelni fogná azt az előzékenységet Ez a szempont különösen figyelemreméltó, mert a 6. pontban a belső tanácshoz és királyi táblához a vallásokból egyenlő számban való kinevezésről van szó. Amennyiben azonban „az unitáriusok és lutheránusok között három alkalmas személy nem található“, ezt a hiányt a ref. és kath. közül kell kitölteni. Itt kezdődött a mi mellőzésünk és elnyomásunk, ez költötte veszett hírünket, amely 100 évig tartott s melytől csak II. József szabadelvűsége tudott felszabadítani. Az Alvinczi-féle resolutiot 1693 szept. 16-án Tordán hirdették ki az országgyűlésen. A gubernátor megrendelte a kolozsvári tanácsnak, hogy a plébánia mellett levő három házat üresítse ki, hogy az unitárius diákok oda beköltözhessenek s a szabócéh házát becsültesse meg. E becslésre az országgyűlés Vass Györgyöt, P. Horváth Ferencet és a brassói követet küldötte Kolozsvárra. Okt. 1-én megtörtént a becslés és alku. A követek jelentést tettek az országgyűlésen, ahonnan október 5-én az átadásra és átvételre vonatkozó utasításokkal térnek vissza Kolozsvárra. Vass György Suki Pál és Fleischer Tóbiás a három prot. felekezet nevében okt. 7-én előadták az unitárius eklézsia gyűlésében az ország rendeletét s kívánták, hogy a diákok azonnal költözzenek ki. De a közgyűlés kimondotta, hogy amíg a három házról nem biztosítják ugyanolyan privilégiummal, amilyennel mostani iskolájukat bírják, nem költöznek ki. Tordáról kért és kapott utasítás és a kért biztosítás megkapása után okt. 9-én a követek az unitárius eklézsia
