Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
133 ifjúság még a halála után sem csillapodott le, mert temetésén nem jelent meg énekelni.1 Utódjául Ózdi következett, de már 1638 elején lemondott állásáról s a városban gyakorlóorvos lett és később szenátor. Utódja Dálnoki Nagy Mihály 1638 jun. 26-tól, de 1646 febr. 12-től magyar prédikátor is, Aki tudja, hogy ez időben az iskola színvonala legnagyobbrészt az igazgató buzgalmától, rátermettségétől és képzettségétől függ s ezen fordul meg, az megítélheti, hogy mit jelentett az igazgatók sűrű változása- Az egyházi rend kebelében dúló belső viszály nem volt jó hatással az iskola munkájára és a tanulók szellemére. E szomorú korszakban egyetlen vigasztaló esemény Mikó Ferenc fejedelmi tanácsos 1633 okt. 1-én kelt intézkedése,2 mellyel unitárius diákok segélyezésére tekintélyes összeget hagyományozott, hogy abból „szorgalmatosán és fogyatkozás nélkül taníttassák s tanulásukban segítsék“. Mikónak ez a végrendelete egészen új jelenség iskolánk történetében. Eddig az iskola összes személyi és dologi szükségleteit a városi tanács fedezte. 0, államférfim mély bölcseséggel, előre látta az idők változását s kellően értékelte azt a hátraszorított s inferiorisabb helyzetet, melybe egyházunk a ref. fejedelmek alatt jutott s e helyzet következményeire akarta felhívni a hitsorsosok figyelmét. Megnyitja azoknak az áldozatos lelkeknek sorát, akik később, a 18. század második tizedétől kezdve, mind a mai napig szent hevülettel áldoztak az egyház és iskola oltárán. Tette annál nagyobb jelentőségű, mert akkor eszmél rá, mikor Rákóczi György állami adókból akarja a kolozsvári ref. kollégiumot felépíteni és fenntartani. Mikó Ferencről „a rágalmazni szerető“ (Szilágyi Sándor jelzője) Kemény János önéletiratában azt írta, hogy „religiójában névvel unitárius, de valójában semmi religióju ember vala“. A pápistaságban a purgatoriumot és ceremóniákat javallottá, a zsidóságból a szombatot, kiből egyet, kiből mást és a millenáris időket hitte s voltak szegénynek sok superstitioi. Ez a „csak névleg unitárius“ Hidvégen unitárius templomot és iskolát építtetett önköltségén, melyben a felsőbb tudományokig lehetett tanulni. Itt kezdte iskoláját Árkosi Benedek, ki halálára írt emlékversében kegyelettel emlékezik meg róla, mint templomépítőről és iskolaalapítóról. Keserűi Dajka a „cirkálás“-kor idáig eljutott, de Hidvégre nem ment be. A kollégiumra hagyott összeg nagyságát nem lehet biztosan tudni, de 4900 frt tényleg befolyt. A piaci templom s vagyonunk 1716. évi elvétele alkalmával kelt emlékirat azt jegyzi fel, hogy ily adomány eddig a 1 L. részletesebben Stegmann életrajzában. * Várfalvi Nagy János : Hídvégi Mikó Ferenc életrajza,ÍKer. Magv., 1875.
