Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

I. rész: Az óvári iskola

134

kolozsvári ekklézsia és iskola javára soha senki által nem tétetett. Miké kitűnő diplomata volt, a „nyomorúság iskolájában nevelkedett“. Bethlen oldalán fejtette ki képességeit, halála után szívvel-lélekkel Rákóczihoz csatlakozott s ennek első és legkényesebb alkudozásaiban a főszerepet vitte. Mégis sok gúnyt és sérelmet szenvedett a fejedelmi udvarban vallásáért, mert Kemény feljegyezte, hogy „az religio dolgában sokat offendáltatott“. A temetésére menő unitárius diákoknak 300 frtot hagyományozott. Ezek után megítélhetni, hogy vájjon csak névleg volt-e unitárius? Hogy az unitáriusok első emberöknek tekintették, mutatja egy 1625-ben kiadott kalendárium ajánló levele, melyben öt vezető emberök között (Mikó, Kornis Ferenc, Balási Ferenc, Daniel Mihály, Bethlen Ferenc) elsőnek említik, ki első „az sok nyomorúságok alatt vitézkedő unitaria ecclesia igaz columnái és patronusai sorában“.

A század közepén a magyar és szász unitáriusok között fennálló egyesség szerint szász rektort kellett állítani. Dálnoki Nagy Mihály betegsége alatt (meghalt 1648 ápr. 25.) salvus conductusért folyamodnak a fejedelemhez, „minthogy scholánkban tanítók nélkül megfogyatkoztunk volna, hogyha valahol arravaló alkalmatos tanítókat találhatnánk, hozassuk be scholánkban“. A fejedelem megkérdi: honnét akarnak hozatni s miféle nemzetet? Azt felelik, hogy most szász kell s a szomszédságból Lusslenicából akarnak hozni. A fejedelem akadékoskodik: „Ha szász és Erdély hazafia leszen s a dézsi deliberationak mindenekben subscribál, azt is fogja profiteálni belső és külsőképen is, nem tartunk ellent benne“. Erre azt válaszolták, hogyha itthon volna alkalmas szász tanító, nem alkalmatlankodnának kérésükkel. Végűi megkapják az engedélyt: „Egyet hozathatnak úgy, hogy beérkezvén cum juramento obstringálja magát, mindenekbe az dézsi végzést observálja, tanítsa és profiteálja“.

Ilyen előzmények után került Baumgarthus az iskola élére. Két ízben volt igazgató 1648—61-ig és 1665—68-ig. Szent-Iváni Márkos Dániel felette tartott halotti beszédjében különösen kiemeli, hogy nagy volt alatta a tanulók száma nemcsak a népből, hanem a nemességből is. Petrityevich-Horváth Kozma önéletírásából tudjuk (1659—61. években volt a kollégium tanulója), hogy tanulótársai voltak: Jármi Ferenc váradi vicekapitány fiai, György bátyja, Ferenc öccse, Pókai Sárosi János fiai: Gergely és János, Kissárosi Sárosi György, Szentrontási Berecki Mihály és fiai: Péter és Mihály, Sepsi Szent-Iváni Henter András fiai: Pál és Ferenc. Előbbi unitárius, de felesége pápista s Pál fián kívül minden gyermeke is az. Csak kuriózumképen legyen megemlítve, hogy Rákóczi lengyelor-