Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
109 tisztítja meg, ha nem lészen, aki érette bosszút álljon (274.1.). Sokan vannak Lengyelországban, Szilézia táján Socinus eretnekségének e „tojományi és fajzati“; Belgiumban és Angliában mind többen tenyésznek ebből „az átkozott mételyes és bélpoklos magból“; napról napra mind elébb mendegélnek az újításban s vagy a zsidózásban, vagy az atheismusban szűnnek meg. „És hogyha az országnak főrendéi és igazgatói föl nem ébrednek s azokra a konkolyokat hirdető ördög tagjaira szemesebben nem vigyáznak és ideje korán, még füvökben őket learatván, elejét nem veszik, általán végvei egykor csak azt veszik eszekben, hogy e világ megnyögellik s elhül belé, hogy keresztyénből régen atheussá, istentelenné lőtt“. Másik műve a Gyulafehérvárt 1638-ban megjelent Praeconium Evangelicum. Érdekesnek tartjuk az I. kötet címlapjáról a szerző címeit idézni: Studio et opera S. K. de G. episcopi seu superattendentis ecclesiarum in regno Transilvaniae orthodoxarum Ungaricarum et quorundam etiam Walachicarum, ut et Lutherianarum Saxonicarum, nec non Samosatenienarum, vulgo unitariarum, reapse dualistarum, Siculicarum Trisedensium in Moralibus; pastoris ecclesiae Albensis primarii, ac senioris Dioeceseos eidem annexae etc. A könyvnek már a címe jelzi célját: contra Rabbinos, Samosatenianos, Socinianos, Francisci-Davidistas, Anabaptistas, Papistas, Lutheristas etc. Geleji és Enyedi álláspontja közötti ellentétnél nagyobb nem is gondolható. „Ha sem az Istent Krisztus igazi és természetes atyjának, sem Krisztust az Atya Isten igazi és természetes fiának, sem a szentleiket igazi és valódi (substantialis) Istennek el nem ismerik, kérdem, hogyan imádhatják valóban Istent? Bizonyára sehogy“. Enyedi „a samosatenianusok pátriárkája, vagy helyesebben haeresiarchája,“ aki homályos és kétértelmű szavakkal fejezi ki, hogy Krisztust imádják, de nem mint örök Istent, hanem mint közbenjárót, főpapot és fejünket. „De hogy mégis Krisztus segítségül hívásáról milyen véleményt ápolt büdös lelkében, nem könnyű megmondani, mert a szentírásnak e véleményt megerősítő helyeit nem félt saját istentelen magyarázataival beszennyezni“. Az előszóban elmondja, hogy a judaizánsok és sabbathariusok hála Istennek a fejedelem gondosságából már pestises haeresiseket megtagadván, felvették az orthodox vallást, de van még három heterodox vallás, a samosatiana, a pápás és a lutheri, melyekkel nem fegyverrel, hanem érvekkel kell harcolni, felvjlágosítással, saját véleményük hamisságának feltárásával. 0 — „amennyiben lehetett“ — támadó, gyalázó szavakat nem használt. „Ha azonban néha-néha keményebb szavak jöttek toliam alá, azokat igazságos birák szelídeknek
