Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Két könyv az egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről. Gyulafehérvár 1568 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 2. (Kolozsvár, 2002)

Ajánlás Erzsébet angol királynőnek

képpen, mivel ugyanannak a kegyelmes Istennek határtalan jósága számunkra menedék­ről gondoskodott, megvilágosítván a mi felséges fejedelmünket II. Jánost, Magyarország királyát, a Te testvérednek, VI. Edvárdnak, Britannia stb. kegyes királyának - aki az összes erényekkel ékeskedik - dicséretes emlékezetéhez méltó társát. Mert valamint egykor őbenne, úgy most ebben is az erényeknek teljessége vált láthatóvá úgy, hogy tojás a tojáshoz nem lehetne hasonlóbb. Tehát ennek a legkegyelmesebb fejedelmünknek — kinek a jóságos, hatalmas Isten az ő kiválasztott Fiában kedvezzen és Öt nekünk és az egész hazának sokáig tartsa meg — a védőszárnyai alatt számos egyházban nagy fényességgel ragyog fel az egy igaz Istennek, a Megváltó Atyjának és az ő Fiának, a Szentiélektől fogantatott, Szűz Máriától született és érettünk szenvedett és meghalt Megváltó Jézus igaz ismeretének az üdvözítő fénye; visszautasítván a pápa csinált, hár­­mas-egy, vagy egy-négyes hamis istenét, továbbá az általa az igazi helyébe tett fiút, akit örökkévalónak költött, és aki nem fogantatott a Szentlélektől, nem feszíttetett keresztre, és nem halt meg érettünk. És ámbár Lengyelországban az ördög és segédei gyűlölete következtében a kegyes pásztoroknak, testvéreinknek a helyzete nehezebb, mint az igaz egyházé általában volt, mindazonáltal itt nálunk Isten vezérlete kormányozza a szekeret, és naponként mind előbbre halad úgy, hogy vannak szent gyülekezetek, melyek az igaz ismeretben napon­ként dicsérik az Istent, és az ő igazságát sokaknak üdvére terjesztik, türelmes állhata­tosságban megőrizvén lelkűket és életüket. Semmit sem szólunk a sok jámbor és tudós férfiúról, akik Galliában, Helvetiában, Germaniában stb. béklyóba verten, a babiloni fogságban ülnek, s mély sóhajtásaikkal terjesztik Isten elé fogságuk nyomorúságát, s akik gyakori és tudós írásaikkal olykor minket is tanítanak, s mintegy buzdítanak, hogy az Úrnak ezen az útján állhatatosan és késedelem nélkül igyekezzünk járni, mivel első renden az örök élet elnyerésére kell törekednünk. Továbbá arra, hogy a pápa Anti­­krisztus végleg veszítse el szeme világát, hogy aztán a vaktában hadakozókéhoz hason­lóan, a nagy tévelygés miatt, abba a verembe essen bele — és pusztuljon is el ott minél gyorsabban -, amelyet a kegyetlen szörnyeteg nekünk készített. Ami pedig minket illet, mivel a műveltségnek alacsonyabb fokán állunk, elismerjük tudatlanságunkat és hozzátársult gyöngeségünket, ám annak az Istennek kegyelmében és jóságában bízva, aki a maga mindenható erejét a gyöngeségben szokta megmutatni, igyekezni fogunk a jámbor testvérek kegyes és szent intelmeinek engedelmeskedni. Már közeleg ugyanis a bosszúállásnak amaz ideje, a Nap már kelleténél többet rejtőzött a sö­tétségben, s a Hold vértől ázva meg volt fosztva fényétől. Az egy igaz, élő, magasságbeli és mindenható Isten, aki Atyja az igaz Messiásnak, a mi Urunknak, a Jézus Krisztusnak, őrizze meg Felségedet, és bölcsességének, a megisme­résnek és az elhatározásnak szent leikével napról-napra növelje! Amen. Kelt Gyulafehérvárott, Erdélyben az Úr 1570-ik esztendejének elején, melyet valamint a mi felséges Királyunknak és az ő országainak, úgy Felséged országainak is teljes szívünkből a legszerencsésebbnek óhajtunk, és kívánjuk, hogy bennünk és tibennetek teljesüljön az, amit a zsoltár mond, hogy: a népek értsenek egyet a királyokkal az Úrnak szolgálatára. Amen. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom