Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Két könyv az egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről. Gyulafehérvár 1568 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 2. (Kolozsvár, 2002)
Ajánlás János Zsigmondnak
II. JÁNOSNAK, MAGYARORSZÁG, DALMÁCIA, HORVÁTORSZÁG ETC. VÁLASZTOTT KIRÁLYÁNAK, A FELSÉGES ÉS KIVÁLÓAN JÁMBOR FEJEDELEMNEK AZ EGYETÉRTŐ EGYHÁZAK PAPJAI ISTENTŐL KEGYELMET ÉS BÉKESSÉGET KÍVÁNNAK Szép szavak mindenféle csábítgatása nélkül, mint Alkibiadész Szilénoszát, alázatosan Felségednek ajánljuk e kiváló férfiaktól származó különféle töredékeket, amelyeket miután mindenki nagyon is kívánta már, most végre könyvvé szerkesztettünk az egy Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentiéleknek hamis és igaz ismeretéről. Célunk nem az, hogy e munkával magunkat az áspiskígyók mardosásaitól vagy a claudiusi mennydörgésektől megvédelmezzük, hiszen a káromkodó nyelv még a teremtő Istent sem kíméli, hanem az, hogy az egyházat az igazság kutatásának szükségességére figyelmeztetve utódaink számára a nagyobb vállalkozások útját egyengessük, s előőrsök módjára várunkból kitörjünk, ellenségeinknek elvágva az ürügyeket a gyalázkodásra: hadd bújjék ki a csirke abból a tojásból, amelyen oly régen kodottak már! Mert ez csupán előjáték lesz és előcsatározás, alkalmas arra, hogy a félénk újoncok végigharcolva őket fokozatosan fellelkesüljenek, s akik mélyen aludtak eddig, felserkenjenek. Azt kérjük tehát, hogy kegyeskedj jóindulatú lélekkel fogadni ezeket az írásokat, amelyeket számos tudós férfi egybeszemelgetett, s amelyeket mi most néked ajánlunk. Az Atyaistennek az ő Fia, Krisztus által örökös hálát adunk azért, hogy az egyháznak ilyen megviselt állapotában minekünk olyan mecénást adott az Úr, aki azt tartja, hogy Isten igazságát nem tűzzel-vassal vagy átkozódással kell előmozdítani, hanem a két Testamentumból vett szilárd bizonyítékokkal, csendes megbeszélésekkel és írásokkal, s arra kérjük Felségedet, hogy Gamaliel tanácsát követve ügyeljen arra, hogy az ügy érett megfontoláson alapuló megismerésének helyét az éteden előítélet ne foglalja el, s egyensúlyt tartva ne azt kívánja vizsgálni magas trónusán, hogy akik szólnak, miféle rendűrangú emberek, hanem azt, hogy mit írnak és tanítanak. S ha e próbakő segítségével alaposan megismerte azt, hogy mi mit akarunk, biztonságosan kiválaszthatja azt, ami inkább célravezető lesz majd. Egyébként pedig, mivel itt nekünk sokféle hiányosság is felróható — nincs meg az összefüggés, mint ez szükséges volna, az egyes részek között, nincsen minden megfelelő részletességgel kifejtve, s nem egy dolog a szerzőknek, akik a munkát írták, rokon gondolkodása miatt többször is megismédődik, bizonyos dolgok pedig hibásan lettek nyomtatva a nyomdász halála után —, a jámbor olvasót arra kérjük, hogy ezeket tulajdonítsa a körülményeknek, és 32