Kovács Sándor - Molnár B. Lehel (szerk.): Két könyv az egyedülvaló Atyaistennek, a Fiúnak és a Szentléleknek hamis és igaz ismeretéről. Gyulafehérvár 1568 - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 2. (Kolozsvár, 2002)
Bevezető
ta meg. A szakemberek többsége szerint ez lényegében az a szöveg volt, amelyet a kötetben olvashatunk, Pirnát Antal azonban — itt nem részletezhető textológiai megfontolások alapján — azon a véleményen van, hogy Lelio Sozzini eredeti szövege elveszett, s kötetünk egy átfogalmazott és átszerkesztett változatot közölt. Az unitarizmus történetében fordulatot jelentő szöveg sok fontos megállapítását közölték korábban a gyulafehérvári hitvitáról (1568 márciusa) készült jegyzőkönyvek (RMNY 247, 256.), magyarul pedig Dávid Ferenc Rovid útmutatás című munkája tett közzé belőle helyenként fordításnak, helyenként átdolgozásnak tekinthető részleteket. (Talán nem fölösleges megjegyeznünk, hogy 1568-ban megjelent a János evangélium prológusának egy lengyel nyelvű unitárius szellemű magyarázata is, ennek forrása azonban az a Fausto Sozzini által írott latin nyelvű magyarázat volt, amely szinte kötetünkkel párhuzamosan ugyancsak Gyulafehérvárott látta meg a napvilágot.) Míg a János evangélium bevezetéséről vázlatos volta ellenére is alapos értelmezést kapunk, ez nem mondható el az említett további két bibliai helyet magyarázó fejezetről. Ezek esetében valójában arról van szó, hogy az új típusú elképzelés legfontosabb téziseit — Krisztus a Máriától született ember, az általa teremtett világ spirituális, lelki országnak tekinthető — alkalmazzák ezekre a bibliai helyekre is. A rövid terjedelem, s az alkalmazott jelleg egyaránt azt látszik alátámasztani, hogy a kötet összeállítása során születhettek meg ezek a szövegek. A végleges szövegezés tekintetében ez még akkor is így lehet, ha bizonyos részleteik persze felbukkannak a gyulafehérvári hitvita említett jegyzőkönyveiben, illetve magyar nyelven Dávid Ferenc Rövid útmutatás című művében, hiszen itt jóval kisebb terjedelmű egyezésekről vagy hasonlóságokról van szó, mint a János evangélium magyarázata esetében. A szövegek kialakuladanságát egyébként az is bizonyítja, hogy a Zsidókhoz írt levél magyarázatának mintegy függelékeként a szemközti oldalakra tördelve kétszer hét tézist olvashatunk az igazi és az Andkrisztus által kitalált hamis Knsztus szembenállásáról. Ezek a tézisek részét alkotják az Antithesis pseudochristi cum verő illő ex Maria nato c. Gyulafehérvárott 1568-ban önálló füzetecske gyanánt is megjelent munkának, de némileg eltérő megfogalmazásban megtalálhatók Dávid Ferenc több latin és magyar nyelvű művében is. A kötetet két, a Bibliában való eligazodás segédeszközének is tekinthető fejezet zárja le. A tizennegyedik a Krisztusról olvasható azonos jelentésű kifejezésekről tartalmaz rövid összeállítást azzal a hosszú címben is feltüntetett céllal, hogy az olvasó jobban eligazodjon a Szentírásban található hebraizmusok és grecizmusok között. Bővebb változata önálló kiadványként is megjelent Gyulafehérvárott 1568-ban (RMNy 244.). Ezt a nemzetközi szakirodalom általában Biandratának tulajdonítja. A lengyel nyelvű változat Grzegorz Pawel tollából jelent meg, valószínűleg ugyancsak 1568- ban. A lengyel szerző az önállóan kiadott bővebb változatból dolgozott. 26
