Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
60 vadnak benne. A valóság és az érték találkozik össze benne. Kijelentés mindig a legmagasabb értékek születésének áldott pillanata. így szellemi tartalma megkülönböztetendő az élménytől, a formától, amelyben megjelenik. Ez a megkülönböztetés nem minden nehézség nélkül való. Nehéz dolog megkülönböztetni a mi tudásunkban a szubjektív elemet a valóságtól, különösen akkor, ha az öntudatról van szó, ahol az alany és a tárgy, a megismerő és a megismert összeesnek. A kijelentés az egyetemes megvalósulása az egyesben, a maradandó tartalomé, a megélés tűnő formájában. Martineau élesen megkülönbözteti a kijelentést és az apokaliptikus fikciót. Az első isteni igazság, amely önmagát igazolja, az utóbbi isteni dolgok szemléleti képe az egyes lélekben, amely nélkülözi az igazolást. Az utóbbi a képzelet szüleménye, mig az első az igazság, Isten szava. Az egyik az egyéni megélés csodájában merül el, mig a másik az Istennel való összefüggés öntudatosabbá emelése. Ez a megállapítás is mutatja, hogy a kijelentés más, mint misztikus vízió, tartalma elsősorban vallásos és erkölcsi igazságokat foglal magában, amelyek irányítólag hatnak életünkre. Miért éppen valláserkölcsi igazságok ? Azért, mert a szellem életének lényege ezekben gyökerezik, vallásos és erkölcsi magatartásukban lesz láthatóvá. Ezekben lepleződik le a lélek valódi értéke. Ez a tartalom kiemeli a kijelentést az egyéni tapasztalat szűkös határai közül és egyetemes jelleget kölcsönöz neki. Kijelentés az, ami feleletet ad arra a kérdésre, hogy mit kell hinnünk és mit kell cselekednünk. A kijelentésre nézve nem lehet kritérium az, hogy vájjon csak a bibliában található-e meg s hogy valami tekintély csalhatatlannak minősítette-e vagy sem. A biblia is emberi mű s az egyház emberi alkotás. Nincs szüksége a kijelentésnek semmiféle külső tekintélyre, csupán arra, hogy azokban az igazságokban, amelyek személyes életünket irányítják, ismerjük fel az isteni erő megnyilatkozását. így a kijelentés kiterjeszti a tapasztalás szűkös korlátáit s megnyitja az utat olyan belső meggyőződések számára, amelyek nélkül életünk értelmetlenné lesz. Van olyan felfogás is, amely szerint a kijelentés keretébe nemcsak valláserkölcsi igazságok tartoznak bele, hanem a külső világ, vagy a természet is. Ezt a felfogást vallja pl. Channing és Goethe. Senki sem tagadja annak lehetőségét, hogy a külső világ hatása alatt is feltámadhat bennünk Isten
