Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
II. Az unitárius hittan főbb pontjai
59 A hit épúgy, mint a kijelentés, bizonyos dolgoknak és történéseknek a tapasztalat határait meghaladó értelmezése azáltal, hogy Istenre vonatkoztatjuk, vele hozzuk közvetlen összefüggésbe. Ha a kettőt, t. i. a hitet és a kijelentést egymástól mégis el akarjuk határolni, úgy azt mondhatjuk, hogy a kijelentés nem egyéb, mint a hit szétvetődése objektiv tartalmi mozzanatokra. A hit feltétlenebb és közvetlenebb, mint a kijelentés s igy az előbbi föltétele az utóbbinak, mint ahogyan a tapasztalat lehetőségének is megvannak az előfeltételei, amelyek nélkül nem jöhetnek létre. Az eddigiek után fölösleges mondani, hogy a kijelentés mindig személyes jellegű. Minden egyes lélekben létrejöhet, ahol a lélek dinamikus ereje megtalálja az Istennel való kapcsolatot. A lélek különböző funkciói különböző mértékben vehetnek részt benne. Rendszerint az érzésnek van túlnyomó része benne, de az értelem és akarat is szerepet játszik. Az egész szellemi életet áthatja, ébren tartja a szellemi fejlődésnek előmozdítója. Létkérdés. Amig az ember tisztán fizikai lénynek érzi magát, addig nincs szellemi ereje, hogy megtalálja Istent. A tisztán természeti meghatározottság szellemi tartalommal kell, hogy megteljék, amikor is az egyéniség személyiséggé lesz. Az egyéniséget Isten teremti, a személyiséget pedig követeli (Brunner). A személyiség fogalma nemcsak a testre és környezetére terjed ki, hanem az egyén egész történetére. Teljes megvalósulása döntést föltételez a legmagasabb célok felé való törtetés irányában. A kijelentés tartalma. A kijelentés egy élmény. Különböző élmények vannak. A legtöbbje kívülről jövő behatásokra való felelet. A kijelentés olyan élmény, amely isteni behatásra keletkezett, egészen sajátos reakció, amely a fejlődés különböző fokai szerint nagyon eltérő. Nem minden vallásos tapasztalat kijelentés. Némely vallásos élmények szertefoszló tartalma misztikus homályba vész el. Csak olyan élmény lehet kijelentés forrásává, amelyben az isteni sugár nem homályosult el, ahol az egyéni megélés bizonytalansága háttérbe szorult a maradandó tartalom mögött. Kijelentés: érvényes tartalom megvalósulása az élmény elmúló formájában; a minden emberi szubjektivitáson áttörő isteni igazság. A kijelentést tartalmazó vallásos élmény nem pusztán elméleti reakció, hanem egyúttal föltétlen állásfoglalás azoknak a magasabb igazságoknak az irányában, amelyek benne és általa jutnak kifejezésre s igy az elmélet és gyakorlat, a megértés és az akarat egybeol
