Varga Béla: Hit és vallás. (Tanulmányok) (Kolozsvár, 1948)
I. Bevezetés. A hittan jelentése
14 1787-ben jelent meg Kolozsvárt, magyar fodítása pedig 1898- ban Derzsi Károly tordai tanár tollából. Szentábrahámi, mint a hittan tanára írta ezt a könyvet, valószínűleg még püspökségét megelőzőleg, de mivel éppen ebben az időben volt az üldözés a leghevesebb, az elnyomatás a legnagyobb az unitáriusokkal szemben, az ő életében a mű kinyomatására még gondolni sem lehetett. Ebben a könyvben sok minden van, ami mai unitárius felfogásunkkal megegyezik. Vannak azonban olyan részletek, amelyek ma már elavultaknak tekinthetők. Szentábrahámi műve után sem hivatalosan, sem egyesek kezdeményezéséből nem jelent meg olyan nagyobb mű, amely az unitárius hitigazságok rendszerét egybefoglalta volna. Kisebb összefoglalás Ferencz József „Hittana“ is középiskolai tankönyv lévén, terjedelmében és tartalmában didaktikai célokat tart szem előtt. Ha azonban nem is készült nagyobb hittani mű a XIX. században, a század második felében az unitárius gondolatnak és felfogásnak tisztázásához jelentékenyen hozzájárult a Kér. Magvető c. folyóirat, mely hű tükre azoknak az eszméknek, melyek a századot mozgatták s az unitárius gondolat felvirágzását elősegítették. Mindezek után fel kell tennünk a kérdést, vájjon mi az oka annak, hogy akkor, amikor a lutheránus és református szakirodalomban a hittanok és dogmatikák egész sora jelent és jelenik meg, ha csak a háború utáni időt is vesszük, az unitáriusok nem tartották szükségesnek hitnézetük rendszeres egységes kifejtését. Szükséges annak okát megvizsgálni azért, mert sok tanulságot rejt számunkra. Ennek a hiánynak mélyen fekvő okai is lehetnek, melyek szoros összefüggésben állanak az unitárizmus természetével. Azt szokták mondani, hogy nekünk unitáriusoknak nincsenek dogmáink, hanem hitelveink. Ebben a megkülönböztetésben az lappang, hogy az unitáriusoknak nincsenek zsinatok által elfogadott, kötelező erejű és változatlan elméleteik a hit kérdéseire nézve, hanem vannak az unitárius köztudatban kiforrott és kialakult olyan nézeteik a keresztény vallással kapcsolatban, amelyek az unitárius vallásos köztudatot többé-kevésbbé öntudatosan meghatározzák. Talán ezek azok a hitelvek, melyekre hivatkozni szoktunk. Ez a kifejezés: „Unitárius köztudat“ semmiesetre sem határozott és világos, mint ahogyan semmiféle „köztudat“ sem világos, hanem szétfolyó és elasztikus fogalom. Ennek a köztudatnak jellemző vonásai és kifejezései, melyekben a szoros értelemben vett hittani ismeretek, illetve meggyőződések mintegy bele vannak ágyazva, amint ezt ma látjuk é&
