Dávid Ferenc: Dávid Ferenc értekezése a kettő Istenségről. De Dualitate (Kolozsvár, 1943)
azokat, akiket adtál nékem, hogy egyek legyenek, mint mi. Mikor ővele volnék e világon, én megtartom vala őket a te nevedben. Akiket nékem adtál, én megőriztem, és egy is azok közül el nem veszett, hanem a veszedelemnek ama fia stb.“ Iliié, Krisztus megtartja és megőrizi az övéit, és nem is tartja meg. Megtartja az ige által, melyet egyszer ő az Atya nevében hirdetett. így képes megtartani és üdvözíteni övéit. De nem tartja meg, nem üdvözíti és nem őrizi őket most, amikor mennyben van, mert ezt az Atyának ajánlotta, hogy beteljesedjék ez a mondás: „Én teremtettem, én iidvezítettem, én fogom hordozni egész vénségig.“ Ami pedig Krisztus könyörgését illeti, Jánosnál a 16. részben így szól: „Én érettetek ezután nem könyörgök, mert maga az Atya szeret titeket.“ Máshol meg tisztán meg van mondva: azért ment föl mennybe, hogy közbenjárjon és könyörögjön érettünk. Ezt az ellentmondást maga Krisztus fejti meg Ján. 17-ben: „Nemcsak őérettek könyörgök pedig, hanem azokért is, kik az ő beszédek állal liiendők lésznek énbennem.“ Iliié, könyörög is, nem is. Nem úgy könyörög, amint a földön könyörgött, könyörög azonban, mert az ő egyszer elmondott könyörgése foganatos Isten színe előtt, és ott áll az ő orcája előtt. Akik hisznek az ö beszédében, őt megtartják és megőrzik. Meri nem a világért könyörög és Isten a vétkeseket nem hallgatja meg. Ugyanígy lehet ítélni a közbenjárásról és engesztelésröl is. Ügy látszik az írás ez igazságához némileg magatok is a harmadik tételben hozzájárultatok e szavaitokkal: „Ne álmodjunk pedig affélét, hogy neki térdel hajtva, sok szavú imádsággal kell az Atyához könyörgnie. Mert amiképpen elegendő az ő Istene előtt való örökös jelenléte, ki megígérte, hogy őt mindig meg fogja hallgatni, azonképpen most sincs szükség, miután minden hatalmat megkapott, arra, hogy minduntalan ismételgesse Krisztus a maga könyörgését az Atyához.“ Ha tehát térdet nem hajt és könyörgéseit nem ismételgeti, másképpen nem imádkozhatik, mint hogy egyszer elmondott könyörgése az ő beszédében hívőknél foganatot nyer. Ha soha meg nem szűnt a megváltás és közbenjárás tisztétől, mivel a megváltás és engesztelés vére hullása által történik, vérének hullása és halála pedig most valójában nem történik, akkor miért nem szűnt meg, hacsak az egyszer elmondott 36