Dávid Ferenc: Dávid Ferenc értekezése a kettő Istenségről. De Dualitate (Kolozsvár, 1943)

azokat, akiket adtál nékem, hogy egyek legyenek, mint mi. Mikor ővele volnék e világon, én megtartom vala őket a te nevedben. Akiket nékem adtál, én megőriztem, és egy is azok közül el nem veszett, hanem a veszedelemnek ama fia stb.“ Iliié, Krisztus megtartja és megőrizi az övéit, és nem is tartja meg. Megtartja az ige által, melyet egyszer ő az Atya nevében hirdetett. így képes megtartani és üdvözí­teni övéit. De nem tartja meg, nem üdvözíti és nem őrizi őket most, amikor mennyben van, mert ezt az Atyának ajánlotta, hogy beteljesedjék ez a mondás: „Én teremtettem, én iidvezítettem, én fogom hordozni egész vénségig.“ Ami pedig Krisztus könyörgését illeti, Jánosnál a 16. részben így szól: „Én érettetek ezután nem könyörgök, mert maga az Atya szeret titeket.“ Máshol meg tisztán meg van mondva: azért ment föl mennybe, hogy közbenjárjon és könyörögjön érettünk. Ezt az ellentmondást maga Krisztus fejti meg Ján. 17-ben: „Nemcsak őérettek könyörgök pedig, hanem azok­ért is, kik az ő beszédek állal liiendők lésznek énbennem.“ Iliié, könyörög is, nem is. Nem úgy könyörög, amint a föl­dön könyörgött, könyörög azonban, mert az ő egyszer elmondott könyörgése foganatos Isten színe előtt, és ott áll az ő orcája előtt. Akik hisznek az ö beszédében, őt meg­tartják és megőrzik. Meri nem a világért könyörög és Isten a vétkeseket nem hallgatja meg. Ugyanígy lehet ítélni a köz­benjárásról és engesztelésröl is. Ügy látszik az írás ez igaz­ságához némileg magatok is a harmadik tételben hozzá­járultatok e szavaitokkal: „Ne álmodjunk pedig affélét, hogy neki térdel hajtva, sok szavú imádsággal kell az Atyá­hoz könyörgnie. Mert amiképpen elegendő az ő Istene előtt való örökös jelenléte, ki megígérte, hogy őt mindig meg fogja hallgatni, azonképpen most sincs szükség, miután minden hatalmat megkapott, arra, hogy minduntalan ismé­telgesse Krisztus a maga könyörgését az Atyához.“ Ha tehát térdet nem hajt és könyörgéseit nem ismételgeti, másképpen nem imádkozhatik, mint hogy egyszer elmondott könyör­gése az ő beszédében hívőknél foganatot nyer. Ha soha meg nem szűnt a megváltás és közbenjárás tisztétől, mivel a megváltás és engesztelés vére hullása által történik, véré­nek hullása és halála pedig most valójában nem történik, akkor miért nem szűnt meg, hacsak az egyszer elmondott 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom