Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus
63 Albert1) kijelentik, hogy minden eddigi evangéliumi kutatás helytelen úton haladt. Az Isten országa és azzal kapcsolatos fogalmak spirituálista magyarázatát végzetes tévedésnek minősítik és egy teljesen új értelmezés mellett szállnak síkra. Szerintük a szabadelvű teológia újszövetségi kutatói nem tudták gondolkozásukat abba a könyezetbe áthelyezni, amelyben Jézus élt. Ennek egyenes következményeképpen modern szempontból, vagyis az ők saját szempontjukból magyarázták Jézus gondolatait. Az eszkatológiai iskola hangsúlyozza, hogy ha Jézus gondolkozásához közelebb akarunk jutni, le kell mondanunk arról, hogy azt a 19. század teológiai és erkölcsi gondolkozása szempontjain keresztül tanulmányozzuk, amiképpen a liberális teológia tette. Az apokaliptikus irodalom részletes ismerete világosan mutatja, hogy Jézus korának gondolkozását teljes mértékben uralta a Messiás eljövetelében való váradalom, melynek lényege az, hogy a Messiás elhozza ennek a világnak a végét, megalapít egy messiási országot és teljesen új életet teremt. Jézus osztozik korának ezekben az uralkodó gondolataiban. Gondolkozását és minden cselekedetét az eszkatológiai várakozás határozza meg. — Az eszkatológiai iskolának a szabadelvű teológiai kutatás eredményeivel szemben elfoglalt éles, elutasító álláspontját legjobban érzékelteti Schweitzer Albert negatív megállapítása, aki szerint ,,a názáreti Jézus, aki Messiásnak tartotta magát, aki 1) J. Weiss: Die Predigt Jesu vom Reiche Gottes. Göttingen, 1900. (2.) és Schweitzer A.: Geschichte der Leben- Jesu-Forschung. 1913. (2.)
