Magyarság és vallás (Budapest, 1942)

Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus

59

kotást, alá kell vetni az értelem és történelem bírálatának. Az emberiség szellemi fejlődéstörténetében új fordulatot mégis elsősorban a felvilágosodás teremtett, mely egyfelől forradalmi mozgalom minden olyan tekintély ellen, mely az ember természetes erőinek fejlődése elé gátat vet, másfelől pedig a megismerés középpontjává a természetes, egészséges emberi értelmet helyezi. Ez a mozgalom megalkotja a szabad, feltételnélküli tudományt, mely alapja lett minden további kutató munkának. A tudomány kezd önállóvá válni és mindinkább kiszabadulni az egyházi keret szigorú ellenőrzése alól. A felvilágosodás talajából egy optimista erőtudat, cselekvő, győzelmi tudatban élő haladás nő ki. A felvilágosodás olyan kultúrát akar felépíteni, melyben ennek a világnak pozitív értékelése és az előhaladásba vetett feltétlen bizalom a legfontosabb hatóerők.

Ez az egyházellenes, szabad korszellem volt Reimarus és a nagy franci író, Voltaire személyében az újszövtségi bibliakritika megindítója a 18. században. Mind Reimarus, mind Voltaire megpróbálják a Krisztussal szembeállítani az ember Jézus alakját s ezzel a Krisztus-fogalmat tönkretenni. Kísérletük eredménytelen maradt, mert a haladás eszméi még nem hatoltak be elég nagy erővel a vallásos gondolkozásba.

Az újszövetségi bibliakutatás hőskora a 19. század. A 18. század előkészítő, felvilágosító munkája kibontakozását, igazi eredményeit, tetőpontját a 19. században éri el. Megindul a szabad kutatás a tudomány minden ágában, így az újszövetségi tudomány-