Magyarság és vallás (Budapest, 1942)

Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus

■60 ban is. Végtelen optimizmus tölti el az emberek lel­két. A kutatás központja az ember, aki úgy érzi, hogy minden eddig, megoldatlan problémát képes megoldani. Hihetetlen becsvággyal, lendülettel indul meg a kutató az újszövetség területén is. Ennek a munkának megindítója és megalapozója D. F. Strauss, akinek talán legfőbb érdeme az, hogy az újszövetségi kutatást az evangéliumokra irányítja és a negyedik evangéliumot, mint történeti forrást el­vetve, elméleteit a szinoptikus evangéliumokra építi. Ettől kezdve az érdeklődés előterébe a három első evangélium és azzal kapcsolatban a történeti Jézus alakja kerül. , A 19. század újszövetségi kutatásainak fő jelleg­zetessége, hogy a Krisztus-fogalom teljesen háttérbe szorul és a központ Jézus, az ember lesz. Hosszas ku­tatások és vitatkozások eredményeképpen általános elfogadást nyer az ú. n. kétforráselmélet, mely a szinoptikus evangéliumok anyagát két forrásra, éspe­dig a Márk evangéliumára és az ú. n. Q forrásra, vagy Logionra vezeti vissza. Eszerint Márk evangé­liumát forrásként használja Máté és Lukács egy­aránt. Azonkívül Máté és Lukács használnak egy második forrást is, mely majdnem kizárólagosan Jé­zus mondásait tartalmazza. Erre a két forrásra tá­maszkodva a 19. századbeli újszövetségi kutatás, a Strauss „Jézus életét” véve mintául, igyekszik a tör­ténelmi Jézus alakját, életét, történetét, emberi jelle­mét megrajzolni. Ennek az időszaknak minden vala­mirevaló, újszövetséggel foglalkozó teológusa megírja a maga „Jézus életét”. A legkisebb részletre kitér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom