Magyarság és vallás (Budapest, 1942)

Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus

■60

ban is. Végtelen optimizmus tölti el az emberek lelkét. A kutatás központja az ember, aki úgy érzi, hogy minden eddig, megoldatlan problémát képes megoldani. Hihetetlen becsvággyal, lendülettel indul meg a kutató az újszövetség területén is. Ennek a munkának megindítója és megalapozója D. F. Strauss, akinek talán legfőbb érdeme az, hogy az újszövetségi kutatást az evangéliumokra irányítja és a negyedik evangéliumot, mint történeti forrást elvetve, elméleteit a szinoptikus evangéliumokra építi. Ettől kezdve az érdeklődés előterébe a három első evangélium és azzal kapcsolatban a történeti Jézus alakja kerül. ,

A 19. század újszövetségi kutatásainak fő jellegzetessége, hogy a Krisztus-fogalom teljesen háttérbe szorul és a központ Jézus, az ember lesz. Hosszas kutatások és vitatkozások eredményeképpen általános elfogadást nyer az ú. n. kétforráselmélet, mely a szinoptikus evangéliumok anyagát két forrásra, éspedig a Márk evangéliumára és az ú. n. Q forrásra, vagy Logionra vezeti vissza. Eszerint Márk evangéliumát forrásként használja Máté és Lukács egyaránt. Azonkívül Máté és Lukács használnak egy második forrást is, mely majdnem kizárólagosan Jézus mondásait tartalmazza. Erre a két forrásra támaszkodva a 19. századbeli újszövetségi kutatás, a Strauss „Jézus életét” véve mintául, igyekszik a történelmi Jézus alakját, életét, történetét, emberi jellemét megrajzolni. Ennek az időszaknak minden valamirevaló, újszövetséggel foglalkozó teológusa megírja a maga „Jézus életét”. A legkisebb részletre kitér-