Magyarság és vallás (Budapest, 1942)
Dr. Kovács Lajos: Az újszövetség mai problémái és az unizárizmus
58 dandó értékképen a szabadelvű protestáns teológia újszövetségi kutatásaiból. Valóban úgy van-e, amint ezt lépten-nyomon hangoztatni halljuk, hogy a 19. századbeli liberális teológia teljes mértékben csődbe jutott és fel kell számolnia eddigi működését, eredményei nagyrészét, vagy pedig jelent ma is valamit az új protestáns újszövetségi teológiában és általában a modern protestáns gondolkozásban? Előadásom során igyekszem kimutatni, hogy az újszövetségi kutatásra, annak különböző fejlődési fokain, mennyire döntő befolyást gyakorolt a korszellem, mely a teológiai gondolkozás és érdeklődés irányára, részben pedig az eredmények kialakulására is minden esetben rányomta bélyegét. Áll ez a megállapítás a 18. századi rácionálizmus, a 19. századbeli liberális irányzat és az ú. n. dialektikai teológiai iskola újszövetségi kutatásaira egyaránt. A reformáció a bibliakutatás terén lényeges újítást nem hozott, sőt ellenkezőleg, a fejlődés legnagyobb kerékkötője lett azáltal, hogy a betűszeriníi inspiráció tanából leglényegesebb dogmáját alkotta meg. Amíg az ihletéstan érvényben volt, komoly bibliakutatásról szó sem lehetett. E nagy akadály legyőzésének első kiemelkedő harcosai a 18. századbeli angol deisták, a német felvilágosodás hívei és a francia encyklopédisták, akiknek céljuk közös volt: szembefordulni minden olyan tekintéllyel, mely a szabad gondolkozásnak útját állotta. A deizmus hangsúlyozta, hogy a bibliát is, mint minden más emberi al-
