Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
A deézsi egyezkedéstől a 19. század közepéig
csak szó is a Szent-írásban, a Kristus két természete felöl. 2. Fontold meg józan elmével mit tégyen a két természet? az emberi természet, természet szerént-való valóságos embert teszen,a ki testből, okoskodó lélekből áll, a ki mind személy. Az Isteni természet, természet szerént való örök Istent jegyez és Így két egymástól megkülönböztetett Kristus lészen; mind a kettő személy, eggyik örök Isten, másik valóságos ember. Mü az Ember Jésus Kristuson kívül más Kristust nem tudunk: ez tudgyuk, hogy Isten Fia: ezt tudgyuk, hogy üdvezitőnk. Megváltónk, Jesusunk, ennek az Isten még születés előtt adta a Jesusi nevezetet Sz. Angyala által. Matth. I. v. 21. Szent János Evangélista az. ő egész Evangéliomát azért irta, hogy cl hidjük hogy a Jésus Kristus az Istennek Fia loan. 20. v. 31. (nem azért, hogy örök Istennek hidgyük) és, hogy örök életet nyerjünk az ő nevében: mellyet-is az Istentől erős hittel várjuk és óhajtyuk. Hisszük a Vigasztaló Szent-Leiket az Atya Istennek olyan ajándékának, erejének, és ujjának lenni, mely az Atyától származik, a Kristus nevében küldetik, a Kristusban hívőknek adatik, Isteni félelem által tartatik, hitetlenség által kioltatik. Mely a Kristus Jesusnak legbővebben adatott, az Apostolokra. Pünkösd napján ki-öntetett, mely tudatlanságokban tanitotta, szomorúságokban vigasztalta, félelmekben bátorította az Evangéliomnak predikálására alkalmatosakká tette; mely által, ma-is a hívek meg szenteltetnek és a Válságnak napjára el pecsételtetnek. Hiszszük a közönséges Keresztény Szent Gyülekezetei a Jésus Kristusban igazán hivő Szent Törvény szerént elő Híveknek Társaságát, mely az Istennek e földön vitézkedő Anyaszentegyháza, a Mennyeknek Országa, mely az Ecclesia a Jésus Kristusnak jegyese, mellyet Szent Vérével megváltott: és szent teste, melynek feje az Ur Kristus: mely tisztán az Apostolok Vallásán fundáltatott: Ezt az Istennek beszédgye igazittya, a Szent Lélek vezérli: mellyben minden Keszténynek magát bé-oltani, ezt gyakorolni kell, A vízzel való Keresztséget hisszük s valljuk, véghez-is visszük, Atyának, Fiúnak és Széni Léleknek nevében: a mint üdvezitőnk parancsolja. Matth. 28. v. 19. Ez külső jele a belső lelki keresztségnek, mely víztől és Szent-Lélektől való újjá születésben és a jó telkeknek Istennel való békességében áll. Az üdvezitő Ur Jésus Kristustól szereztetett Úri Vacsorát nem csak hisszük s valljuk, hanem azzal élünk-is a szerént a mód szerént, mely a Szent írásban élőnkbe adatott a végre, hogy a kenyérnek meg-szegése és a bornak ki-öntése által, az Isten kegyelmének megszegését, a Kristus Szent Testének meg-törettetését, Szent Vérének kiöntését külsőképpen-is ki-ábrázolljuk, annak étele és itala által a Krisztus Szent halála által szereztetett lelki jókban való részesülésünket példázzuk, az Istennek Szent Fiában hozzánk mutatott nagy 84 —
