Benczédi Pál: Az unitárius hitelvek kifejlődése (Kolozsvár, 1934)
A lengyel unitáriusok hitvallása
Mi a véleményed a Szentirás érthetőségére vonatkozólag? Ámbár bizonyos nehézségek fönnállanak ebben a kérdésben, mégis azok a dolgok, amelyek szükségesek az üdvösségre s más kérdések is, olyan világosan ki vannak nyilatkoztatva külömböző helyeken, hogy mindenki megértheti azokat, ha komo'yan keresi az igazságot és áhítatot és isteni segítségért könyörög . . . Nem lehet elhinni, hogy egy ilyen célt szolgáló irat olyan hibás volna, hogy abból Isten szándéka és akarata nem volna megérthető mindenki részéről. Az apostolok a keresztény vallás első elterjesztésénél leveleiket olyan emberekhez intézték, akik a keresztény vallás titkait teljesen megértették. Hogyan érthetjük meg a kevésbé világos szentirási helyeket? Gondosan megyőződünK a kérdéses helynek céljáról és egyéb körülményeiről azon a módon, amelyet követni szoktunk más emberi alkotásoknál. Másodszor összehasonlítjuk más hasonló értelmű helyekkel. Összehasonlitjuk a homályos értelmű helyeket olyanokkal, amelyek teljesen világosak és nem fogadunk el semmit, ami a világos alapelvekkel ellenkezik. Végül visszautasítunk mindent, amely ellentmond a helyes értelemnek, vagy pedig ellentmondást foglal magában. Bizonyítsd be, hogy Isten egy lényegében csak egy személy van. Valóban látható, hogy Isten lényege egy, nem nemében, hanem számban. Ennélfogva nem foglalhatja magában semmiképpen a személyeknek sokaságát, minthogy a személy nem más, mint egy egyéni értelmi lényeg. Éppen ezért te hát, ahol három számbeli személy van, ott három egyéni lényeget kell szükségképpen felismernünk. Azért tehát, ahol egy lényeget hiszünk, csak egy személyt kell hinnünk. Istent a szentirás főképpen kétféle értelemben fogja fel. Az első az, midőn az Istent úgy tekinti, mint aki mindeneknek fölötte áll és mindenek f lőtt uralkodik, nálánál magasabb, fellebb való nincsen . . . Ebben az értelemben a szentirás azt bizonyítja, hogy Isten egy. Az utóbbi értelem az, amidőn egy lényt jelez, aki ezen lényét azon egy Istentől nyerte, aki bizonyos mértékben felsőbb tekintély az égben, vagy a földön az emberek között, vagy pedig minden emberi dolog fölött hatalma van, vagy pedig tekintélye van hogy ítéljen az emberek fölött és ilyen értelemben az egy Isten istenségének részese. — 49 —