Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Harmadik rész: Isten országának alapítójáról: a Krisztusról
91 alakítva: törvényekkel, egyházi intézményekkel és szertartásokkal bir; ellenben Jézus az Isten országát egészen az ember belsejébe helyezi s tulajdonképpen nem egyéb, mint az isteni akaratnak uralma az ember lelkében, mely isteni akarat egyszersmind áthatja és eleveníti az egész közönséget. Ide vonatkoznak Jézusnak eme szavai: „Nem jö el úgy az Istennek országa, hogy ember eszébe vehetné. És nem mondják ezt: Imé itt, vagy imé amott vagyon, mert imé az Istennek országa ti bennetek vagyon.“ Luk. 17, 10 és 21. Az Istennek országát Jézus más szókkal a menynyek országának is nevezi. Ennek a két elnevezésnek tehát ugyanazon egy értelme van, s mondhatni, tanításainak központját képezik. Leginkább ki vannak fejtve pedig az úgynevezett hegyi prédikáczióban és a menyországről való hasonlatokban. Jézus életének főczélja az Isten országának megalapítása volt. Beszédei jobbára oda voltak irányozva, hogy értésökre adja az embereknek, mit kell tenniük és mit kell kerülniük, mint az Isten országa polgárainak. Egyszersmind életében példát adott arra, hogy miként éljünk mindnyájan mint mennyei polgárok már itt e földön. Ennélfogva az ő megváltói müve sem áll egyébből, mint azon akadályok megmutatásából s a maga részéről történt elhárításából, a melyek miatt az ember nem közeledhetik Istenhez és nem lehet Isten országának tagja. 68. §. A hegyi prédikáczió. A hegyi prédikáczió alatt értjük Jézusnak azt a beszédét, mely le van Írva Máté evangéliuma 5, 6. és 7-ik részeiben s magában foglalja a Jézus által hirdetett Isten országának alaptörvényeit, E beszédet némelyek szerint Jézus egyszerre mondotta egy hegyen a körülte gyűlt sokaságnak s tulajdonképen ezért nevezik hegyi prédikácziónak; mások szerint ellenben Jézus azt nem egyszerre, hanem különböző alkalmakkal
