Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Harmadik rész: Isten országának alapítójáról: a Krisztusról
92 és különböző helyeken mondotta s egy egészszé Máté évangelista alkotta. De bármiként legyen, annyi bizonyos, hogy e beszéd legszebb tüköré Jézus nemes lelkének, tiszta, egyenes gondolkozásmódjának s egészen ellentétet képez Mózes törvényeivel, mert a Mózes törvényeiben az Isten erős, boszuálló Ur, a Jézus hegyi beszédében szerető atya; abban az ember Jehova szolgája, ebben az Isten gyermeke; Mózes a törvényt átokkal kiséri s annak tiszteletét félelemmel és fenyegetéssel tartja fenn, Jézus száján ellenben csak áldás ül, neki czélja meggyőzni az embert arról, hogy a jót tennie kell önként,, szeretetböl, különben a legnemesebb tettnek sincs erkölcsi becse. A hegyi beszédben a kővetkező főbb részeket lehet megkülönböztetni: aj A boldogok megnevezése. (5, 3—13.) bj A tanítványok elhivatása. (5, 13—17.) ej A régi és uj törvény vagy Mózes és Krisztus. (5, 17—48.) dj Intés mindennemű képmutatás ellen. (6, 1—23.) ej Az ember szeretetének tárgya csak egy lehet. (6, 24—34,) fj Mások iránt legyünk szelídek, magunk iránt szigorúak. (7, 1—14.) gj Az igaz vallás gyümölcse: a tett. (7, 15—29.) Minthogy már az Isten országának eszméjét s általában Jézus vallását leginkább a hegyi beszédben találjuk kifejtve, szükséges azzal közelebbről megismerkedni. a) Jézus a hegyi beszédet a boldogok megnevezésével kezdi (5, 3—13). Boldogok — úgymond — a lelki szegények, a kik sírnak, az alázatosok, a kik éhezik és szomjuhozzák az igazságot, az irgalmasok, a kiknek szivök tiszta, a békességre igyekezők, a kik háborúságot szenvednek az igazságért, tehát nem a kevélyek, a felfuvalkodottak, nem azok, a kik magokat tökéleteseknek, jóknak, igazoknak tartják, hanem igyekeznek, hogy azok lehessenek. E boldogságot ígéri ö
