Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Harmadik rész: Isten országának alapítójáról: a Krisztusról
87 azt mondja: „Te vagy ama Krisztus, az élő Istennek fia.“ Máté, 16, 16. Később pedig mindinkább kitűnt, hogy ha nem is a zsidók értelme szerint, de egy magasabb, erkölcsi értelemben Jézus valóságos Messiás volt, mert egy lelki országot alapított, melyen az irás szavai szerint: „A pokol kapui diadalmat nem vehetnek.“ Máté 16, 18. Ö az, a kinek lelki szabadságunkat köszönhetjük s igy szólhatunk az apostollal: „Nem adott nekünk az Isten félelemnek lelkét, hanem erőnek, és szeretetnek és józan elmének lelkét.“ 2. Tim. 1, 7. 65. §. Jézus megváltói müve. Jézus megváltói müve alatt értjük azt a munkásságot, melyet Jézus kifejtett, hogy az embereket Isten helyes ismeretére vezérelje s ez által őket a tudatlanságtól és tévelygéstől megmentse, az emberekben felébreszsze az erkölcsiség érzetét s ez által a bűnt és annak szomorú következéseit eltörölje, végre a halál félelmei között is vigaszt nyújtson a léleknek az örökélet iránti bit megszilárdításával. Ezen magasztos elveknek hirdetésében és terjesztésében fáradozott ő szüntelen. Ezeknek kimutatására és bébizonyítására voltak irányozva minden tettei. Ezekért szenvedett üldöztetést és gyalázatot, ezekért élt és halt; mert a midőn látta, hogy dicső elveinek igazságát csak élte árán védheti meg, kész volt magát feláldozni, kész volt a keresztfán meghalni. Jézus megváltói tisztében különösen három hivatalt szoktak megkülönböztetni: prófétai, főpapi és királyi hivatalt. A prófétai hivatal egyértelmű a tanítói hivatallal, a mi Jézusnak, miként a zsidó prófétáknak is, legfőbb foglalkozása volt. A szabad ég alatt és a zsinagógákban, magány házaknál és a mezőn egyaránt tanított. A főpapi hivatal alatt közönségesen a keresztfán történt önfeláldozását értik, melylyel legnagyobb jelét adta Isten és emberek iránti szeretetének. Innen igen sokan az ő halálának különös eredményt tulajdonítanak, mintha az engesztelő áldozatul szolgálna az emberek bűneiért. A mire nézve jegyezzük meg, hogy sem a józan okossággal, sem Isten igazsá-
