Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Harmadik rész: Isten országának alapítójáról: a Krisztusról
77 egy bárdot, egy kötényt és egy fehér köntöst kapott; az első a munkát, a második a tisztaságot jelképezte; az utolsó pedig a formaruha volt. Sokan abban a véleményben vannak, hogy Jézus is ezeknek társaságából való lett volna, de a mi nem való. Úgy látszik, hogy az essenusok sem ellenséges, sem barátságos állást nem foglaltak el Jézussal szemben. Ellenben Keresztelő János több mint valószínű, hogy essenus volt s ha nem is tartozott egyenesen hozzájok, velők szellemi rokonságban állott. 60. §. Keresztelő János. Közvetlen a Jézust megelőzőleg egy próféta lép fel Zsidóországban, a ki mintegy határkő áll az ó és uj szövetség között s megjelenésével Mózesre és Ilyésre emlékeztet. E próféta Keresztelő János. Keresztelő Jánost közönségesen Krisztus előhírnökének nevezik. És nem ok nélkül, mert valóban ennek utát egyengette s a kebleket bünbánatra serkentő beszédei által a Jézus elfogadására készítette. Midőn Keresztelő János igy szólott: „Térjetek meg, mert elközelített a menyeknek országa,“ Máté 3, 2. mintegy sejteni látszott azt a nagy eseményt, mely Izraelben már készülőben volt. Ö volt, a ki a hozzátolongó népsokaságnak, mely nyugtalan lelkének nála keresett enyhületet, igy szólott: „Én keresztellek titeket vizzel a megtérésre, de a ki én utánnam jö, nálamnál erősebb, kinek nem vagyok méltó, hogy csak zsolyáját viseljem, az titeket keresztel szent lélekkel és tűzzel.“ Máté 3, 11. Luk. 3, 18. így fűződnek az események egymáshoz, mint lánczszemek, mert az erkölcsi világban sincs ugrás, miként nincs a természet országában. A szellem harczosai mindig egyik a másiknak nyomába lép. Jézus ott kezdi, a hol Keresztelő János végzi. De éppen mivel Jézus az utat már maga előtt részben megtörve, vagyis kiegyengetve találja, önként következik, hogy Kér. Jánoson messze túl emelkedik.
