Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Harmadik rész: Isten országának alapítójáról: a Krisztusról
70 foglalta. S jóllehet Mózes sem tudott kiemelkedni a szűk látkörböl, mely a zsidó vallásnak tisztán nemzeti jelleget adott, a mulandókat a maradandókkal, az érzékieket az érzékfelettiekkel összevegyítette: általa a vallás mégis határozott lendületet nyert. Mózest már nevelkedése alkalmassá tette arra, hogy a zsidó népnek reformátora legyen. Ő Egyptomban született, hová a zsidó nép még Jákob idejében bevándorolt volt. Itt alkalma lön Mózesnek egy rendezett államot megismerni s miután meggyőződött arról, hogy az állami lét legelső kelléke a függetlenség, elhatározta magát, hogy a zsidóságot Egyptomból, hol idő folytán különben is mind alább sülyedt a nép erkölcse és tekintélye, eredeti hazájába visszavezeti. A zsidó nép Egyptombani lakását közönségesen 400—430 évre teszik. Kiköltözésök és megtelepedésök története regeszerü ugyan, de a Mózes nagyszerű alakját kétségbevonni mégsem lehet. A kiköltözés idejétől fogva, melyet Bunsen Kr. előtt körülbelől 1312. évre teszen, a Mózes neve a világító torony s az általa szerkesztett törvények azok a kapcsok, melyek a zsidó nép nemzeti és vallási alkotmányának egykor legerősebb biztosítékai voltak s e népet ma is bámulatosan összetartják. Mint a pátriárkák vallásában, úgy a Mózesében is a Jehova csak az Irael istene, a ki egyszersmind királya, törvényhozója és uralkodója is a népnek. Innen a mosaismusban a vallási és erkölcsi törvények egyszersmind államtörvények is voltak és megfordítva. Ezt nevezik már theokracziai vagy istenursági alkotmánynak, a melyben a főszerep a papoknak, mint isten szolgáinak jutott. Azonban, hogy a papság ne válhassék veszélyessé a népre nézve, mint más országokban, Mózes megengedte, hogy az Isten akaratának mindazok hirdetői és tolmácsai legyenek, a kik e végre magokban erőt és tehetséget éreznek. Ez egy oly intézkedés volt, mely egyedül tette lehetővé a prófétai hivatal kifejlődését. E mellett, hogy a papság ne tekinthesse a törvényeket a maga kizárólagos tulajdonának, megrendelte azoknak koronkénti nyilvános felolvasását. így akarta ő az egész zsidó népet, úgyszólván, papi néppé nevelni. Ha ezekhez hozzáveszszük az ünnepek berendezését, melyek által a zsidó nép történetének fontosabb eseményeit oly módon kívánta emlékezetben tartani, hogy azoknak jelen-
