Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Függelék
131 szetet, t. i. istenit és emberit tulajdonít, mégis különböznek egymástól annyiban, hogy az ágostai hitüek szerint ez a két természet egymással közösségben van, azaz: az isteni természet az emberi természettel és megfordítva ez amazzal kölcsönösen kicserélik a magok tulajdonságaikat. Innen magyarázható ki az ágostai egyház urvacsorai tana is, mely szerint Jézus a maga isteni természetét, a mindenütt jelenvalóságot, az emberi természettel is közölvén, az ö testének is mindenütt s igy az úrvacsorában is jelen kell lenni. Ezzel szemben a helvéthitü egyház a Krisztus két természetének ezt a közösségét tagadja. 2- szór: Abban is egyetért mind a két egyház, hogy az első ember bűnesete miatt az emberi természet annyira megromlott, hogy magától a jóra sem alkalmas s megigazulását nem önerején, vagy annak hozzájárulásával, hanem egyedül és kizárólag a szentlélek segítségével eszközölheti; de a mig az ágostai hitüek szerint ez az isteni erő különbség nélkül minden embernek, a ki azt használni akarja, segítségére áll, addig a helvéthitüek szerint csak azoknak adatik, a kiket Isten örök végzésénél fogva az üdvösségre előre kiválasztott s valamint mások hasztalan igyekeznek megtérni, mert az Isten örök végzésénél fogva kárhozatra kell hogy jussanak, úgy a kiválasztottak semmikép sem állhatnak ellent a szentlélek béfolyásának s ezen alapuló üdvösségnek. Ezt a tant nevezik az előre való elrendelés vagy pradestinatió tanának, melyet Zwilingi utóda, Kálvin, hozott be a keresztény egyházba s a mely ellen magok a helvét hitüek is, részben legalább tiltakoztak s azt mindnyájan nem fogadták el. 3- szor: Az ágostai egyház a katholikus egyház példájára megtartotta a gyónás intézményét, azaz a bűnök megváltását a papnak, csak a módra nézve külön9*
