Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Függelék
132 bözik attól, mert az ágostai egyház nem kívánja az egyes bűnök megjelölését, azoknak egyenkénti felsorolását, mint a katholikus egyház s megelégszik azon kijelentéssel, hogy az ember magát bűnösnek érzi, a helvéthitü egyház ellenben a gyónás intézményét teljesen eltörölte, azaz nem kívánja senkitől, hogy a maga bűneit a papnak megmondja. 4-szer: Az ágostai egyház megtartotta az oltárt és képeket, a helvéthitü egyház ezeket is kiküszöbölte templomaiból. Az ágostai és helvéthitü egyház már többször tett kisérletet az egyesülésre, de eddig még nem sikerült, sőt nem egyszer adták jelét egymás elleni ellenszenvöknek is. Pedig a különbség a két egyház között nem is nagyon jelentékeny, legalább nem számosok. E mellett a protestantismus, ha azt a maga igaz jelentőségében fogjuk fel, nem kívánja azt a szoros hitegységet, a mit a katholicismus. A hol az egyéni meggyőződés szabadsága el van ismerve, ott egy testület hitét egy rámára vonni nem lehet. Ebben tévedett a protestantismus is, midőn kezdetben az úrvacsora tana miatt a meghasonlást létrejönni engedte, később pedig éppen olyan állást foglalt el a haladni akarókkal szemben, mint a katholicismus a protestantismussal szemben. Minden kis hitkülönbséget maga is hibáztatott, azokat pedig, a melyeket nagyobbaknak gondolt, határozottan üldözőbe vette, elitélte, kirekesztette a maga kebeléből. így születtek meg a protestáns egyház kebelében azok a számtalan felekezetek, melyek részint az ágostai, részint a helvéthitü egyházhoz állanak közelebb. Egy része azonban ezeknek a felekezeteknek a katholikus, ágostai és helvéthitü egyház által közösen vallott szentháromság tanát támadván meg, ez által bizonyos tekintetben egy uj irányt jelölt ki a keresztény egyházban, melyet a protestantismus elve diadalra jutásának nevezhetünk; mert a szabad vizsgálódás jogát nemcsak elvileg ismerte el, hanem annak gyakorlati alkalmazására is tért nyitott. Ennek az iránynak képviselője az unitárismus is.
