Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)

Függelék

130

Mindezekből nyilván van, bogy a katholicismus bizonyos tekintetben visszaesés a zsidó és pogány vallás üres szertartásaiba, össze van vegyítve számos babonával s különös egyházi szervezete, a csalhatatlan pápával élén, a leghatalmasabb erődöt képezi az egyéni szabadsággal szemben.

Ellenben a protestantismus elvileg a szabadság és haladás képviselője. Itt nem az egyén van az egyházért, hanem az egyház az egyénért.

89. §. Az ágostai és lielvéthitü vagy ev. ref. egyház.

A katholicismus tekintély-hitével szemben a protestantismus a lelkiismeret-szabadságot állítván és szabadságot adván az egyénnek a biblia vizsgálására, csakhamar bekövetkezett, a minthogy természetesen be is kellett hogy következzék a véleménykülömbség magában a protestáns egyház kebelében is. A vitapontot mindjárt kezdetben az úrvacsora kérdése képezte, melyre nézve egyik reformátor, Luther, a szentirás szavaihoz betüszerinti értelemben ragaszkodván, megtartotta a katholikus egyház ide vonatkozó tantételét, a mennyiben ö is azt állította, hogy az úrvacsorában jelen van Krisztus teste és vére, azzal a módosítással azonban, hogy ez nem az átváltozásnál fogva, hanem a Krisztusnak mindenütt jelenvalóságánál fogva történik. Zwingli ellenben, a másik reformátor, azt állította, hogy Jézusnak eme szavát: „ez az én testem“ és „ez az én vérem“ nem kell betüszerinti értelemben venni, s azok csak emlékeztető jegyek a Krisztus testére és vérére.

S tulajdonképpen e hitkülönbség képezi a válaszfalat az ágostai és helvéthitü egyház hivei között. A mi különbség ezen kívül a két vallásfelekezet között van, azt a következőkben foglalhatjuk össze.

1-ször: Ámbár hogy mind a két egyház a katholikus egyházzal egyértelmüleg Krisztusnak kettős termé-