Ferencz József: Hittan unitárius középiskolák számára (Kolozsvár, 1902)
Negyedik rész: Isten országának megvalósulásáról: az egyházról
116 bet, minthogy a megtöretett kenyér az ö megtöretett testét, a kitöltött bor az ö kiontatott vérét ábrázolja vagy jelzi. Az Ur Jézus az ö halálát emlékezetbe kivánta tartatni azért, mert az igazság melletti küzdelemre semmi sem ád annyi erőt, mint a mások példája ; e mellett tudta, hogy a kik haláláról megemlékeznek és azt tiszteletben tartják, az ö tanait is elfogadják, tehát általa a kér. vallás állandósítva lesz; végre felebaráti szeretetre kivánta buzdítani az embereket, minthogy az ö halála is a szeretetnek, még pedig az önfeláldozó szeretetnek volt nyilatkozata. Ily nagy és nemes czélokat kötött az Ur Jézus az ö halálához, melynek emlékezetére az egyházban ma is kiszolgáltatik az úri szent vacsora, még pedig,, ha hívek akarunk lenni az ö rendeletéhez, nekünk is kenyeret és bort kell adnunk, illetőleg vennünk az úri szent vacsorában. Vennünk kell pedig ezeket a szent jegyeket illő komolysággal, a szent czélnak megfelelő érzelmekkel, vagy a mint az apostol mondja, a magunk megpróbálásával, a mi abból áll, hogy vizsgáljuk meg magunkat, ha vájjon rendben van-e lelkünk állapota ? békében vagyunk-e magunkkal, embertársainkkal és Istenünkkel, mert e nélkül hiában való az ur-asztalához való járulásunk. Ebből már önként következik az is, hogy az úrvacsorával nem élhet minden ember, nevezetesen azok, a kik annak czélját nem értik, mint az örültek és részegek, valamint a kis gyermekek is addig, mig a konfirmáczio által annak ismeretére nem jutnak, nem járulhatnak a szent asztalhoz. A nagy bűnösöket eltiltani nem helyes és nem is kell, mert ez reájok nézve a megjavulásnak eszköze lehet, de kényszeríteni senkit se lehet arra, hogy úrvacsorát vegyen,
