A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Első rész: A szövetség szerzőjéről vagyis az Istenről
50 A gondviselés módjai. I. Szabály. II. Szabály III. Szabály. ténnek, — ezek sem állnak az isteni gondviselésen kívül; mert e dolgok nem Istenre nézve ilyenek (Péld. 21, 21), ki menedéket rendelt azoknak is, kik történetesen valakit megöltek (Móz. 21: 12, 13; igy 1 Móz. 22: 8, 13); hanem vagy ama dolgokra nézve, melyekkel látszólag semmi természetes összeköttetésben nem állanak — mint pld. ha a fedélről leeső tégla valakit agyonüt (ilyenek 2 Sám. 1: 6, 10; 1 Kir. 22, 34; Péld. 4. 11); vagy az emberre nézve, ha az ő szándékán kívül történnek, mint midőn a szamarakat kereső Saul s a pénzen eladott József királyi trónra jutnak (1 Sám. 9, és 1 Móz. 38, 26, v. ö. 45: 4, 5). Az Istentől rendelt sorsok (sorsvetések) (3 Móz. 16, 8; 5 Móz. 1, 38; Jós. 7, 14) s azok is, a melyek valamely fontos ügyben az ő akarata szerint ütnek ki (1 Sám. 14, 41, Csel. 1, 26) Isten által kormányoztatnak (Péld. 16, 33). 8. §. Az isteni gondviselés módját vagy mikéntjét, a menyiben véges értelmünkkel fölérjük, a következő általános szabályokba foglalhatjuk össze: I. A gondviselést az Isten nem mindig ugyanazon módon s nem is az emberek kívánsága szerint gyakorolja, s ép ezért az az Istennek bölcs jótetszése szerint, a különböző emberek hasznához mérten, különböző (Esa. 55, 8, 9; Zsolt. 148: 19, 20). 9. §. II. Isten nemcsak általános gondviseléssel igazgat mindeneket, s nem csak a dolgok fajait tartja meg az egyedek folytonos tenyészése által; hanem amaz cgyedekre is, melyek nem szaporodnak, kiváló gondja van; mert az önmagukra hagyott dolgok nem elegendők arra, hogy csak egy perczig is fennállhassanak. 10. §. III. Isten a teremtmények természetével és állapotával egyezőleg gyakorolja gondviselését; mert a gondviselés nem rontja el a teremtés munkáját, hanem fentartja. Innen következik: a) hogy a csodák ugyan Istennek rendkívüli gondjára mutatnak, mert a természet rendes erőit fölülmúlják vagy egyideig késleltetik, de azért nem forgatják fel. b) Máskép foglalkozik Isten az