A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint (Kolozsvár, 1899)
Második rész: Az Új-Szövetség közbenjárójáról, a Jézus Krisztusról
Ill 64. §. Az új teremtés a régivel abban is egyezik, hogy: a) az emberek csakis Isten kegyelme és hatalma által újultak meg; b) mintegy a semmiből, vagyis előrelétező anyag nélkül, mert Isten a bűnösöket vette fel, — és pedig c) nyomorult helyzetükből a legkitűnőbb helyzetbe vitte át; az Írás pedig Isten más nagy és rendkívüli munkái leírásánál is gyakran él a »teremtés« szóval, hogy jelezze most a megújulást (Zsolt. 51, 12; Ezsa. 55: 17, 18), majd a rendelést (Ezsa. 54, 16), most a nyomorúságból való megszabadítást (Ezsa. 27, 11; 43: 4, 7, 14, 15; 44, 2), majd az ő népévé leendő felvételt (Zsolt. 102, 19; Ézsa. 45: 8, 9; Mai. 2, 10; igy Ezsa. 57, 19; Jer. 31, 22; Ézsa. 48: 6, 7; igy 1 Móz. 41,48; Ezék. 48,' 13; v. ö. 5 Móz. 32: 6, 15; 2 Sám. 12: 6, 7; Zsolt. 95, 6). 65. §. Hasonlóan a Zsid. 1: 2-ben is emlitést tesz az apostol a világ teremtéséről, mikor is a világ bizonyos új alakot ölt (Zsid. 2, 5), és pedig az által, a ki által Isten legutoljára szólott, t. i. a Jézus Krisztus által, ki mint középső ok, és mint kijelölt örökös iratik le (Zsid. 1: 2, 3). 66. §. Ezsaiás 9, 6-versben — állítólag — meg van jövendölve, hogy a Krisztus az Atyja, azaz a fejedelme és szerzője leend azoknak, kik az elnyerendő örökéletben vagy a jövő időkben hisznek; ugyanott gyermeknek, és pedig születendőnek mondatik; ámde a Csel. 3, 15 szerint megöletett; ez pedig nem mondható arról, kinek létele sem kezdettel, sem véggel nem bir, hanem arról, a ki a feltámadás után örökkön-örökké úgy él (Jel. 1: 17, 18), hogy semmi változást sem szenved, sem állapotában, sem tanitmányában, mely az evangélium hirdetésének kezdete óta mindig ugyanaz volt és ugyanaz lesz (mint Zsid. 13, 8). 67. §. Zsid. 7, 5 szerint MelchisécLeknek mint embernek volt apja, anyja stb., de a mi az ő papságát illeti, nemzetségi sorozat nélkül valónak mondja őt az irás, épugy mint az Úr Krisztust, kinek a papi hivatal-Az ó és új teremtés egyezése. Ellenvetés. Ézsa. 9: 6. Elleevetés: Zsid. 7: 3.
