Ágoston József: A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyház története - Unitárius kereszténység 3. (Budapest, 1936)

527. 1893-ban a régi rozzant épületet lebontot­ták és a Wlassics-utca 14. szám alatt helyébe a modern kor igényeinek megfelelő uj házat építetteklelkészi lakással és bolthelyiséggel. Ekkor már óriási volt a hívek lelkesedése uj egyházuk iránt. Akik az építkezésekhez pénzt nem tudtak áldozni, azok ingyen munkát végeztek az egy­ház javára. Egyébként pénzt és más értékes természetbeni adományt sem sajnáltak, csak­hogy egyházukat virágzónak lássák. Az ada­kozók között a legjelesebbek, kik nem sajnáltak semmi áldozatot és semmi fáradtságot egyházukért és ezzel jó példát mutattak: Tóth István, Zsol­dos István, Gulyás János és Bánfi Máté kis­gazdák. A lelkes tábornak ők voltak a vezérei. Természetesen a legtöbbet a gondokból, a szen­vedésekből és az áldozatokból Kovács József gyáros viselte. Az ő évi adománya abban az évben is jóval meghaladta az 1500 forintot. Óriási összeg volt ez akkoriban. Utána követ­keztek sorrendben még dr. Ormos Jenő, Szat­mári Péter és Aczél Lujza, akik már elköltöz­tek tőlünk Istenhez, az örök béke hazájába. !! templomépités. Uj korszakot nyitott meg az egyház életében Barabás István lelkész, aki 1905. december 17-én foglalta el lelkészi állását. Az ő ideje az épít­kezések korszaka volt. Munkássága, kiváló papi képessége az egyházi élet fellendülését vonta maga után. Vezetése és irányítása alatt nagy lendülettel fogott hozzá az egyházközség a mos-18

Next

/
Oldalképek
Tartalom