Ágoston József: A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyház története - Unitárius kereszténység 3. (Budapest, 1936)

527. 1893-ban a régi rozzant épületet lebontották és a Wlassics-utca 14. szám alatt helyébe a modern kor igényeinek megfelelő uj házat építetteklelkészi lakással és bolthelyiséggel. Ekkor már óriási volt a hívek lelkesedése uj egyházuk iránt. Akik az építkezésekhez pénzt nem tudtak áldozni, azok ingyen munkát végeztek az egyház javára. Egyébként pénzt és más értékes természetbeni adományt sem sajnáltak, csakhogy egyházukat virágzónak lássák. Az adakozók között a legjelesebbek, kik nem sajnáltak semmi áldozatot és semmi fáradtságot egyházukért és ezzel jó példát mutattak: Tóth István, Zsoldos István, Gulyás János és Bánfi Máté kisgazdák. A lelkes tábornak ők voltak a vezérei. Természetesen a legtöbbet a gondokból, a szenvedésekből és az áldozatokból Kovács József gyáros viselte. Az ő évi adománya abban az évben is jóval meghaladta az 1500 forintot. Óriási összeg volt ez akkoriban. Utána következtek sorrendben még dr. Ormos Jenő, Szatmári Péter és Aczél Lujza, akik már elköltöztek tőlünk Istenhez, az örök béke hazájába.

!! templomépités.

Uj korszakot nyitott meg az egyház életében Barabás István lelkész, aki 1905. december 17-én foglalta el lelkészi állását. Az ő ideje az építkezések korszaka volt. Munkássága, kiváló papi képessége az egyházi élet fellendülését vonta maga után. Vezetése és irányítása alatt nagy lendülettel fogott hozzá az egyházközség a mos-18