Ágoston József: A Hódmezővásárhelyi Unitárius Egyház története - Unitárius kereszténység 3. (Budapest, 1936)

tani iskola és papilak felépítéséhez, amelyet 1906- ban adnak át rendeltetésének. A másik nagy építkezés a csúcsíves gót-stilusban épült gyö­nyörű templom volt, koronája Barabás lelkész munkásságának. Minden tette, minden munkája igazolja azt az igazi lelki erélyt, amellyel meg­birkózott az előtte tornyosuló akadályokkal. Az ő érdeme, hogy a gyülekezet egy 590 négyszög­­öles területet kapott a várostól templomépités céljaira. Ez igazi unitárius misszióteljesités volt. De a lelkészt a presbitérium és a hívek is támogatták egyházépitő munkájában. Amikor átadhatták rendeltetésének a papilakot és iskolát, hozzákezdenek jóformán minden fedezet nélkül a templomépitéshez. A kolozsvári egyházi központban ebben az időben bizonyos félénkséggel szemlélték a vásár­helyi hívek merész mozgalmát s innen eredt aza tartózkodás is, amely mozgalmukat unitárius részről kisérte. Ezt a túlzó óvatosságot kellett elsősorban Barabás lelkésznek megtörnie, hogy munkájuk sikerrel zárulhasson. Hogy ez teljes mértékben sikerült, az Barabás István igazi szé­kely szívósságának és erős akaratának tudható be. Barabás lelkész érdeme az is, hogy kölcsön­kérésüket Kolozsváron érdemileg intézték el, aminek folyományaként 55.000 aranykorona köl­csönt kaptak a központtól templomépités cél­jaira. Ugyancsak Kovács József téglagyáros az építéshez szükséges 222.700 drb. téglát, 18.000 drb. cserepet és egyéb szükséges anyagot ingyen bocsátotta az egyház rendelkezésére. Azonban más segítséget is kaptak. Az országos gyűjtés 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom