Derzsi Károly (szerk.): A Budapesti Unitárius Egyházközség templom-szentelési ünnepélye alkalmával 1890. évi október hó 26-án mondott imák és beszédek - Unitárius kis könyvtár 43-45. (Budapest, 1890)

ITT.

Úrvacsorái beszéd és imák.

Mondotta PÉTERFI DÉNES, kolozsvári lelkész.

IJrvacsora-csztás elótt.

^bteni adat°tt az emberek között ég alatt más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk/* Az első tanítványok elragadtatása, fényes tanúbizonyságtétele e szavak: ,Nem adatott az emberek között ég alatt más név!* — megismerése annak, bogy az emberiség legmagasabb és legszentebb aspiratioi a Názáretbeli Jézus Krisztusban valósultak meg; hogy ő a szellemi élet legmagasabb kifejezője; az érzelmi és erkölcsi világ addig nem ismert tökélyes megtestesülése ; a legtisztább és legfenségesebb eszményiség, a milyenről valaha ember álmodhatott; a legcsodásabb és bámulandóbb valóság, a milyent a világ még soha nem látott; Istennek szerelmetes, szentséges fia, az ember örök eszménye, halhatatlan örök ideálja.

^ Nem adatott az emberek között ég alatt más név, mely által kellene néklink megtartatnunk!* . . . Van-e e szavaknak a ti kebletekben visszhangja? Megvan-e e névnek ma varázsereje, csodás nagy hatalma, avagy egy eléhaladott kornak annyi fényességei, ismeretgazdaságai, kincsei közt ez eszmény fényét halvá-