Ferencz József (szerk.): Unitárius évkönyv 1939 (Budapest, 1939)

Elöljáró beszéd.

Évről-évre adunk egy kis füzetet olvasóközönségünk kezébe. Egyrészt tájékoztatni óhajtjuk híveinket az egyházi mozgalmakról, másrészt fel akarjuk kelteni érdeklődésüket olyan dolgok iránt, amik az „Unitárius Értesítő“ rendes rovataiban nem kívánkoznak a nyilvánosság elé.

Áldozunk a kegyeletnek, megemlékezve egy igaz munkásról, aki a tanulóifjúság szellemi vezetésében és erkölcsi irányításában mindig jó példával járt elől s akit időnap előtt emésztett fel a missziói lélek lángja.

Megemlékezünk az aktualitás homlokterében pár vonásban az erdélyi ősi keretek között élő Anyaegyházunkról, amelyhez eleven kapcsolatunkat még a körünkben tervezett új alkotmány rendelkezései mellett is csorbítatlanul fenn kívánjuk tartani; ha pedig a kassai eset megismétlődnék — adja Isten: mielőbb! — megnyugtathatjuk a tépelődőket, hogy itt mindenki tudni fogja kötelességét.

Magyarországi életünk és munkánk újabb templomokkal és újabb munkaerőkkel bővülve, a jövő képét biztató színben tünteti fel azok előtt, akik a pillanatnyi csüggedés és leli angolás után újult erővel tudnak szolgálatába lépni a jó és szent ügynek, amely mindnyájunk szívéhez olyan közel áll.

A nagyvilág unitáriusai múlt nyári hollandi konferenciájukon elhatározták, hogy közelebbi kongresszusukat 1040. év nyarán itt

15