Unitárius énekeskönyv (Kolozsvár, 1927)

Előszó az első kiadáshoz

3. Itt űl bent és számadásra Szólít rettentő szava, Elsuhan s nagy gyésztalárja Mintha rám rivallana. Nincs menekvés, elveszít, Énmagammal szembesít, Ellenem szól minden részem, Rám vall minden

[szívverésem.

4. Szánj meg engem, láss meg engem, Irgalomnak

[Istene.

Ennyi vádlóm, perlőm ellen Nincs ki más megvédene. Szent Atyám, te légy nekem, Magam ellen fegyverem, Adj erőt új útra térnem, Irgalmad megérdemelnem.

(P. M.)

105.

Dallama : 104. Vétkeim halomra gyűltek.

1. Téged várlak, én Istenem. Áldott segedelmeddel, Vétkeim tanúk ellenem, Állj mellém kegyelmeddel. Siralmas szavaimra, Fohászkodásaimra

Nékem kegyelmes választ adj S hánykodásim

SU M [közt el ne hagyj.

_ _ f

2. Felülhaladták vétkeim Boldogtalan fejemet,

Sértik s szaggatják bűneim Keseredett lelkemet; Gondolatim lankasztnak, Rettentenek s bágyasztnak, Nincs más, kiben reméllenem, Benned bízom én

[Istenem. 3

3. Ne ontsd reám bűneimért Búsulásod poharát.

Ne fordítsd el vétkeimért Áldott orcád súgarát. Térj hozzám s erőt veszek, Moss meg, fehérebb

[leszek,

Akármely fehér hónál is, Tisztább a fényes

[napnál is.

(Geyza J.)

— 71 -