Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

— Ill

Könyben fordul, könynyel csordul Szemünk s majd elmerül.

4. Csuda mégis mint szeretjük Ez alsó világot!

Kanahánba hív az Isten

S igérboldogságot:

Mi kívánunk Egyiptomban Szenvedni fogságot.

5. Talán vég határkövénél Állunk ez életnek,

S ellenünk a halál titkos Nyilai sietnek;

Ha ma élünk, holnap gyászos Koporsóba vetnek.

6. Mi mégis hosszú időket Ígérünk magunknak,

Csendes folyást s növekedést Világi dolgunknak,

Sok esztendőken túl vetjük Napját halálunknak.

7. Azonban ha ma vagy holnap Megkérik lelkünket,

S a nagy király sszine elé