Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

— 100 —

3. Az elvetettt magvak is éppen Megrothadnak előbb eképpen,

De azután fölnevekednek,

S édes gyümölcsei kedveskednek.

4. Fogadd bé azért a holt testet,

Föld! s kebeledbe végyed ötét, Nyugtasd meg az ő tagjait,

Mint az édes anya magzatit.

5. Föld! híven tartsd a testet benned, Mert mikor a Krisztus eljövend, Megkívánja a testet tőled,

így lészen bizonynyal elhigyjecL

6. Amely noha most rothadandó, Porrá leendő s változandó;

De feltámad Isten szavára,

S a trombita harsogására.

7. Dicsőség légyen az Atyának, Tisztesség áldott szent Fiának,

Ki uralkodik a mennyekben,

Véget nem érő dicsőségben.