Halotti énekeskönyv az erdélyi unitárius egyházi közöns használatára (Kolozsvár, 1856)

101 —

XL VII.

„Már elmegyek őrölnie"

1. Ütt a sirhalmok sorába,

A halál tartományába,

Oh szálljon kiki magába.

2. Minket is e bús vidék vár,

S ha éltünk ideje lejár,

Egy sirhalom gyomrába zár.

3. Itt a gazdag a szegénynyel,

A nemes a jövevénynyel, Osztozik azon lörvénynyel.

4. Itt az ifjú, vénnek párja, Szépségét rothadás várja, Kicsinyt, nagyot a föld zárja.

5. Még ma hát kik ép lábakon Tapodunk e sirhalmokon,

A földdel vegyült csontokon:

6. Szedjük rendbe dolgainkat, Rendeljük el házainkat,

S igy várjuk végső óránkat.