Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Simén Domokos: Az erdélyi miles christianus: Báthori Zsigmond
roit vitézi hagyomány, [...] mely családi hagyomány is egyben, szerves része a családi mitológiának. Ez a kettősség jellemezte Zsigmond viselkedését is az egész 1595-ös hadjárat alatt és ennek a kettősségnek az imitációjában vélte megtalálni Báthori Zsigmond élethivatását, melynek gyakorlati megvalósítására ez a törökellenes háború nyújtott nagyszerű alkalmat. Végül ebben a kettősségben rejlett uralmának ereje, de egyben gyengesége is.”14 14 Uo. 310. 15 Erd. öröks. II. Ismeretlen jezsuita Repetiția... kezdetű jelentése. 80. 16 Székelyek: 24 000, magyarok és egyebek: 13 000, Răzvan moldvai vajda 3000, Vitéz Mihály 8000 harcossal érkezett. A magyarok összlétszáma szemtanú szerint 37 000. A két román fejedelemségből 11 000-en voltak jelen. Tehát a győztes törökverő nem Vitéz Mihály (Mihai Viteazul), hanem Báthori Zsigmond volt. Emlékezetül hagyott írások. Erdélyi magyar emlékírók. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1983, Százötven év kortörténeti áttekintés. 64-65. Zsigmond a jezsuitákat nem tudta nélkülözni. Nagykorúsításakor, 1588-ban viszont csak azon az áron ismerték el fejedelemnek, ha a négy religiót megtartja és a jezsuitákat kitiltja az országból. Egy ismeretlen jezsuita jelentése szerint: „Enyeden a gyűlésben az istentelenségben Kálvinnal és Ariussal vetélkedő nemesség [...] nem szűnt meg kérni a fejedelemtől, hogy űzze ki a jezsuitákat, a bálványimádás visszaállítóit, a spanyol inkvizíció bevezetőit, a római pápa szócsöveit, az ifjúság megrontóit.”15 Később megengedték a fejedelemnek, hogy az országban működő összesen 24 katolikus pap mellett három helyen engedélyezheti jezsuiták megtelepedését. De udvarában mindig magas rangú katolikus klerikusok éltek. Az 1595-ös török elleni hadjárat nem közönséges csatározás volt, hanem „keresztes szent háború” Báthori Zsigmond vezetésével. A román történeti közhiedelem kiigazításaként érdemes megjegyezni, hogy a sereg létszáma a következőképpen alakult: Zsigmond katonái: 37 000, a román fejedelmek csapatai összesen 11000 fő.16 A keresztény sereg Zsigmond ve zetésével Feketehalomból, Brassó mellől haladt, a havasalföldi Târgoviște vá ráig. A várat erős török haderők tartották kezükben. A krónikás szerint „kik ellen erőiket és tudásukat egyesítve a keresztény név esküdt ellensége ellen fegyvert fogtak, s őseik szokása szerint keresztes hadjáratot indítottak”. A târgoviștei letáborozásnak nemcsak hadászati oka volt, hanem a„Báthori-hagyomány” ápolása is. Báthori István erdélyi vajda az 1576. évi havasalföldi hadjárata alkalmával itt erődítményt építtetett, amelyet a törökök még jobban megerősítettek. lm, az előd által „megszentelt" helyen állt az utód. Győzni kell! A fejedelem elbizonytalanodva égi-földi jelektől várta a harc kimenetelének biztos jóslását. Szamosközi szerint a fejedelem Hunyadi János szellemét is megidéztette Szent István, Szent László és Báthori vajda szellemével együtt. 281 A m B Z z i á s l t i e e h g r $ o tn d r o é c i n l h d y r a n u
