Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Simén Domokos: Az erdélyi miles christianus: Báthori Zsigmond
Az első „égi" válasz október 6-án adódott. A többfelekezetű és -nemzetiségű tábor közepén szokás szerint nagy kereszt volt felállítva. Egyes források szerint erre a keresztre, mások szerint a fejedelem sátrára szállt egy hatalmas sas. Leszállt az ételt kinyújtó tenyérre, onnan evett. Hogy kié volt a sas, arról nincsen adat, valamelyik hegylakó megszelídített madara lehetett. Az„égi jelenlét” elég volt ahhoz, hogy a fejedelem buzdítást nyerjen. Ügy látszik, a fejedelem még más égi jelt is várt a miles christianusi hivatás megerősítésére. Tíz nap múlva, október 16-án, Szent Zsigmond napján, az ég is megnyilatkozott. Erről a jelenségről Alfonso Carillo, Zsigmond diploma tája és nevelője, Ladó Bálint jezsuita és Hunyadi Ferenc is megemlékezett. „Egy új csillag is láttatott az égen” — Illésházi naplója szerint Baranyai Decsi János„kettős napról” írt. Alfonso Visconti pápai nuncius is kiemelten fontosnak tartotta megemlékezésében az ég üzenetét. Az égi jelekre valamint Szent Zsigmond napjára a fejedelem fényes lakomát adott.17 A fejedelmet az égi jelek indították a harc megkezdésére. Először - lovagként - ő készült fel lelkileg a harcra. Az egész sereget összegyűjtötte. Demonstrálta keresztes hadjáratában katolikus voltát, lováról leszállt, a földre borult, Ladó Bálint jezsuitánál meggyónt és megáldozott. Utána térden állva fordult a nunciushoz, tőle kérte fegyverei megáldását. Vis conti pápai nuncius áldását és feloldozását adta „az egész sereg előtt”.18 A miles christianus két síkon-fronton vívja háborúit: a testi és lelki fegyverekkel egyaránt megvívott csatának megvan az„üdvtörténeti” vonatkozása. A letérdelés és gyónás a keresztes lovag bűnbánata és megalázkodása az isteni hatalom előtt, amelyet ez esetben Visconti nuncius képviselt. Számosközi szerint a két eszményi szent, István és László, valamint István vajda is ezt tette. István vajda beszédet is tartott a seregnek.„Az imitáció tökéletes, a térdelés aktusában bomlik ki az egész dicső magyar történelem”.19 A gyónás, az áldozás és az áldás kapcsán válik mindenütt jelenvalóvá Krisztus teste és vére, amely a fejedelmet és seregét az ő katonájává teszi. Az áldás után hangzott el a nuncius szájából a több mint 80 százalékban más felekezetűek előtt egy furcsa „kulcsmondat”, a jezsuita levél szerint: „...et surgens ait nunc armis chatolicis munitus, spero fore, ut bonus Deus mihi famulo suo victoriam de suis inimicis det: sum etenim et catholicus et filius et servus catholicorum ”.20 Igazi confessio ez, hitvallás. Ugyanakkor figyelmeztető és világos üzenet a körülötte álló keresztény - de nem katolikus - sereg és vezetői címére. A miles christianus Isten segítségét könyörgő szer-17 Műv Kruppa. 308. 18 Uo.311. 19 Uo.311. 20 Uo. 313. Kruppa a Monumenta IV, 163-at idézi. 282
