Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Simén Domokos: Az erdélyi miles christianus: Báthori Zsigmond
tek.”5 „A jezsuiták, olaszok és hozzá hasonlók könnyen befolyásolták, s keresztülvitték azt, amire természete hajlott, s amit a Pápa és más német és olasz fejedelmek kívántak.”6 5 Uo. 68. 6 Uo. 70. 7 Érd. öröks. Szamosközi István: Báthory Zsigmond, Báthory András és Mihály vajda históriája. 144. 8 Uo. 145. 9 Külföldi „csereszerződéseiben" - Oppeln és Ratibor - fontos helyet foglalt el Erdélyért cserébe a bíborosi kalap elnyerése a pápa jóváhagyásával. Szamosközi István krónikás és történetíró szerint Báthori Zsigmond az udvarában a magyarokat szolgálataikért, érdemeikért nem jutalmazta, apródként nem szívesen fogadta. Az udvarában lévő idegenekre költötte testőrsége fizetésének teljes összegét. Szamosközi felsorolja Zsigmond ud vartartását: a jezsuiták mellett ott éltek idegen orvosok, költők, szónokok, matematikusok, szobrászok, építészek, „ezeket elfogadja, mert az ország látta gyümölcsét”, mellettük saját gyönyörűségére gyűjtötte össze palotájába a zenészeket, táncosokat, és esztelenül költött a lantosokra, citerásokra, fuvolásokra, muzsikusokra, papokra, szent énekek énekeseire „s egyéb félszamarakra". De összegyűjtötte a zöldségkertészeket, ott voltak a szemfényvesztők, színészek, mímusok, udvari bolondok, táncosok, szabók, tréfacsinálók, gladiátorok, „öklöző párnaforgatók” (!) „s más ilyen haszontalanok.”7 Tárgyunk szempontjából Szamosközi elbeszélésének folytatása lényeges: „Ott voltak a szellemidézők, kikkel a gyulafehérvári nagyobb palotában ezek istentelen mesterkedésével - Hunyadi Jánosnak és Szkander bégnek kifaragott képmását s más régen eltemetett embereknek szellemeit felidéztette, tettének kimenetelét tőlük tudakolta.”8 Az elbeszélés szerint a legtöbbet Szent Istvánnak, Szent Lászlónak, Hunyadi Jánosnak és ősének, Báthori István erdélyi vajdának a szellemét idéztette. Neveltetése jezsuita felügyelettel, de boszorkányos babonák, szellemek „közelségében" zajlott. A félelem szorításában élt, a jezsuitákba kapaszkodott. A szülő közelségének hiánya, az árvaság elgyámoltalanította. Labilis lelkületű, ellentmondásos jellemű, elnevelt gyermek-ifjú lett. Számára a fejedelemség nem-kívánt kötelesség volt, amolyan szabad szórakozás; a házasság kibírhatatlan teher; úgy tűnik, egyetlen biztosan követett célja a bíborosi kalap elnyerése volt. El is készíttette a bíborosi ruhát, és magára öltve abban sétált a nagypalotában.9 Az Erdély és Zsigmond sorsát irányító terv valójában nagybátyja, a lengyel király kezében volt. E terv szerint Kelet- és Közép-Európában egy nagy szövetség létrehozása volna kívánatos, amelynek célja az lenne, hogy Magyarország királya, továbbá Báthori Zsigmond, Erdély fejedelme, Zsigmond nő 279 A m B Z z i á s l t i '' h g r s o m d r o é c i n l h d y * a n u
