Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Czire Szabolcs: A történeti Jézus asztalközössége és az úrvacsora gyakorlata
daizmusában az utóbbi irányvonalon belül helyezhető el. A tétel jelentősége számunkra meghatározó, itt mégis meg kell elégednünk annak rövid igazolásával. Negatív irányban arra kell utalnunk, ami a legkorábbi Jézus-hagyományban nem jellemző, azaz a Sion-teológia jellegzetes elemeinek, terminológiájának a hiányára.73 Mindenekelőtt Jézus nem osztja a távoli jövőre vonatkozó üdvösség képzetét, és főként azt nem kapcsolja össze a kivonulással, az ígéret földjével, az idegenek pusztulásával és Jeruzsálem, illetőleg a templom sajátos szerepével.74 Istent nem úgy nevezi, hogy „Atyáink Istene"75 , és nem emlegeti Izráel népét mint „kiválasztott népet”76 , sőt inkább kritikai viszonyulása jellemző (Lk 4,25. 27; Q7,9). Ugyanakkor nem tartozik szóhasználatához a „szövetség” fogalma, ami egyedül az úrvacsora-szereztetés rituális szövegében jelenik meg - amire később még visszatérünk. Feltűnő továbbá Izráel nagy üdvtörténeti alakjainak szórványos említése, itt is többnyire az Izráel elleni bírálat vagy ítélet szövegkörnyezetében.77 Ezzel együtt hiányzik a Dávid házának adott üdvtörténeti ígéret (2Sám 7). Összeskönyve partikularizmusának és a Bölcsesség könyve teremtés—teológiájának. Természetesen mindkettő vallja, hogy Isten a teremtő, de nem mindegy, hogy az egész világ Izráel érdekében teremtetett (pl. 4Ezsd 6,55-59), vagy Izráel is része egy önmagában teljes és értelmes teremtett világnak (pl. lÉnoch 1—5). 73 Vö. E. Grässer: Jesus und das Heil Gottes. In: F. H. Conzelmann - G. Stecker (szerk.): Jesus Christus in Historie und Teologie. Tübingen 1975. 166-84; G. Haufe: Gott in der ältesten Jesustradition. ZdZ 24 (1970) 201-206; J. Becker: Jesus of Nazareth, 125-130; H. Stegemann: Der lehrende Jesus. NZSTh 24 (1982), 3—20. 74 A Sion-hagyomány átértelmezésére jó példa a Mt 8,11-12 (Lk 7,1-10; Jn 4,46-53): „De mondom néktek, hogy sokan eljönnek napkeletről és napnyugatról, és asztalhoz telepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal a mennyek országában; akik pedig Isten országa fiainak tartják magukat, kivettetnek a külső sötétségre...” Az átértelmezést elhibázva ellentétes irányban érvel K. H. Tan: The Zion Tradition and the Aim of Jesus. SNTSMS 91. Cambridge 1997. Tan érvelését három kulcsversre építi: a csak Mt-nál szereplő mondásra, „egyáltalán ne esküdjetek..., se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa” (5,34-35). Amennyiben a mondás Jézustól származik, nem mond többet, mint hogy elismerte Jeruzsálem hagyományos kiemelt helyzetét, annak Isten országa megvalósulásában betöltött szerepére nincs itt utalás. A másik a Lk 13,32-33, amelyben a farizeusok (!) figyelmeztetik Jézust Heródes gyilkos szándékára. Erre - a szöveg szerint - Jézus küldetése bevégzésének céljaként (teleiod) Jeruzsálemet jelöli meg, „mert lehetetlen, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el”. A szöveg jézusi eredete igen kérdéses: a teleioö Lk saját kizárólagos szóhasználata (2,43), a rész pedig egyike azoknak, amelyek a leginkább tükrözik Lk sajátos üdvtörténeti teológiájának térbeli kibontakozását. A harmadik ehhez kapcsolódik. Jézus Jeruzsálem fölötti siralma (Lk 13,34-35 par. Mt). Amennyiben Jézus működése során először látogat Jeruzsálembe, nehéz a mondást értelmezni. Ugyanakkor jó eséllyel feltételezhető mögötte a 70-es háború eseményeinek ismerete. Az„elhagyottá lesz" (aphietai) erre világos utalásként értelmezhető. Vö. J. D. G. Dunn: Jesus Remembered. 792-793. 75 A Mk 11,10 és par. valamint a Mk 12,26 és par. nem Jézustól származik. 76 Ezzel szemben az ősegyház szívesen használta a kiválasztottság nyelvezetét. Jó példa erre, ahogy a Mk 10,28-31 átírásra kerül a Mt 19-27-30-ban (a Lk 18,28-30 megőrzi). További példák: Mk 13,20. 22. 27; Mt 22,14; Lk 18,7. 77 A próféták közül Jónás (Mt 12,41 és par.), Illés és Elizeus (Lk 4,25-27); a királyok közül Dávid (Mt 12,3; 22,43) és Salamon (Mt 6,29; 12,42 és párhuzamaik), aztán Mózes (Mk 10,3—6), Noé és Lót (Lk 17,26-29). 76 c s z z i a r b e o l c s
