Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Czire Szabolcs: A történeti Jézus asztalközössége és az úrvacsora gyakorlata
nek jelképe, így annak összetett működése a közösség összetett működésével analógiában áll, így ugyanazok a tabuk és határok jellemzők mindkettőre.54 Ebben a szimbolikus rendszerben a tiszta-tisztátalan szabályozás normatívnak minősül. A tisztaság mindig a „rend” fogalmával áll kapcsolatban, így tisztátalan az, ami nincs a helyén, ami a kijelölt határon kívül esik. Amikor a „rend” kulturális fogalmát a biológiai testre alkalmazzák, beszélünk tisztaságról, egészségről, teljességről. Az a test tiszta, amely ép és egész55 , amelynek határai védettek, amely a tisztaság körén belül megőrzött. Ehhez viszonyítva mind a„több", mind a„kevesebb”, mind a„más” tisztátalannak minősül. A társadalom saját határainak kijelölésével együtt érvényesít hasonló szabályozást a test határainak szintjén (bőr, haj, öltözet, érintkezés stb.), a test megjelenésében, felépítésében és főként a test nyílásainak szintjén. így kap az izraelitáknál, főként a fogság utáni időben kiemelt figyelmet a „bemenők” (pl. kóser élelem) és a „kimenők" (köpés, menstruációs vér, „mag”, széklet, hányás [2Pét 2,22], könny stb.) ellenőrzés alatt tartása.56 Ez maga után vonja az étel és a beszéd összekapcsolását, akárcsak az evés és öltözet, valamint testtartás összekapcsolódását is.57 A fentiek értelmében minden asztalközösség „megfejtésénél” kötelező kérdések, hogy ki eszik kivel, mit, hol, mikor és hogyan.58 54 Úttörőnek számító művek: Mary T. Douglas: Purity and Pollution. An Analysis of the Concepts of Pollution and Taboo. London 1966; Natural Symbols, Explorations in Cosmology. New York. 1982. 55 Vo. a Lev törvénykezését, különösen a 21,16—20. A pap csak testileg ép, teljes ember lehet (Hyrcanus esete Antigonusszal), hasonlóan az áldozati állat. A qumráni közösségben e testi épség követelménye minden belépő tagra kiterjedt, mert csak ilyen „szentek" vehettek részt a„szent háborúban”. (IQSa 2,3-10; 1QM 7,4—7). 56 Vö. Czire Szabolcs: Jézus csodáinak értelmezéstörténete, 161-163. 57 A 2Móz/Kiv 12,11-ben a felövezett derékkal, saruval a lábon való páska-evés az egyiptomi események sietségét, készenlétét jeleníti meg. A második templom idején állva enni; „nem vagyunk többé rabszolgák”: a kivonulás után, majd a második templom idején. 58 A kérdések részletesebben lebontva: 1. Személyi vonatkozás: KI eszik KIVEL; KI HOL ül; KI MILYEN cselekményt végez; KI irányítja az étkezést. 2. Tárgyi vonatkozás: MI kerül fogyasztásra (és mi nem); HOGYAN termesztik, tizedelik, készítik el és HOGYAN eszik (állva, ülve, fekve); MILYEN szertartás kapcsolódik az étkezéshez (kézmosás vagy fürdő); MI kerül kimondásra (és mi nem). 3. Idői vonatkozás: MIKOR és MILYEN GYAKORISÁGGAL kerül sor az étkezésre; MIKOR kerül sor az egyes fogásokra. 4. A hely vonatkozása: HOL esznek (helyiség); HOL ülnek; HOL kerül sor az étkezésre (intézmény). Vö.J. H. Neyrey: Symbolism in Mark 7. = Forum (1988) 4/3.63-92; Uö. The Social World of Luke-Acts. Models for Interpretation. Peabody 1991. A mai történeti Jézus-kutatás egybehangzó megállapítása, hogy Jézus asztalközösségeit a radikális nyitottság, inkluzivitás jellemezte. Mit jelent ez? Az asztalközösségek, az együtt étkezés az ókori világ legfontosabb közösségi tevékenysége volt. Ebben tehát önmagában nincs újdonság. Nagy 70 C s z z i a r b e o l c $
