Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Adorjáni Rudolf Károly: A pipei unitárius egyházközség keresztelési anyakönyvének elemzése
Az I. korszak zárt közösségeinek családjai fontosnak tartották a keresztnév fennmaradását. Ha az újszülött meghalt, a neve tovább élt, mert a következő testvért az ő nevére keresztelték. Ha nem következett több gyermek, akkor a családhoz tartozók éltették tovább a nevet. Például: az édesapa leánykáját elhalt húga nevére keresztelte. Egyik édesanya nem tudta nevét leányára örökíteni — egymás után két Sárája halt meg -, de a bátyja az egyik leányát erre a névre keresztelte. Ellenkező esetet is közöl az anyakönyv. A családban az elhalt gyermek nevét nem ismételték meg, „nehogy a halott elvigye az élőt”. A név mégis fennmaradt: Gergely Mihályék meghalt Piroskájuk nevét a keresztszülők saját leányukban „éltették” tovább. Pipén az I. korszakban 196 fiút 31 névre kereszteltek - átlagosan 6,5. A megkeresztelt gyermekek 36%-a három néven osztozott: legtöbbjük - mint általában a magyar vidékeken - István (26 ) és János (25) lett; ezeken kívül gyakori a Lajos is (23). Gyakoribb név még a Sándor (15) és Mihály (15). Sajnos az utóbbi három név (Lajos, Sándor és Mihály) később - Balázs Lajos szavát idézve — „lecsúszott”,„kegyvesztett” névvé vált.20 Lajos névvel csak a más vidékre települtek között találkozunk. 20 Balázs L.: 1999; 194 Szásznádason az I. korszakban megkeresztelt 20 fiút 15 névre kereszteltek - átlagosan 1,33. A megkeresztelt gyermekek 45%-a a nevek 27%-át viseli, közülük gyakori a János (3), Mihály (2), Sándor (2), Károly (2). Új nevek: Ernő (1) és Sámuel (1), a többi felhasznált név megtalálható a pipei I. korszakban is. A nádasi társegyházközségben (a II. korszakban) 28 névre 50 fiút kereszteltek - átlagosan 1,75. A nevek nemzedékről nemzedékre, nagyszülőről szülőre, majd gyermekre szálló láncolata szakadozni kezdett. A névanyag alakulása és a névadás szokásrendje új fordulatot vett. A pipei tősgyökeres neveknek csak a negyedét, 31-ből 7-et adtak át 14 gyermek számára. A szülők érdeklődése a régi nevek helyett a magyar történeti nevek felé fordult. A már otthonról ismert Árpád, László, Levente, Zoltán nevű 6 gyermek mellé újak társultak: Attila (5), Csaba (5), Jenő (3), Kálmán (3), Szabolcs (1) - összesen 17 gyermek. Érdekes módon a kettős név divatja a nádasi unitáriusok körében többnyire a fiúk között található, magyar történeti dominanciával. A 10 kettős név közül egynek mind a két eleme történeti név: Levente-Zoltán; hat esetben az első elem, 2-ben a második elem magyar történeti név. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a nádasi unitárius gyermekek többségét, 64%-át magyar történeti névre keresztelték. Balázs Lajos szerint a magyar névadás „a nem-307 A u k e n e l pire item p á s z e r z é g * y h a á n z y k a ö k z ö s n é y g v é n k
