Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)

Adorjáni Rudolf Károly: A pipei unitárius egyházközség keresztelési anyakönyvének elemzése

306

l y

A R d u o d r o J l á f

n

i K

Lenke

1

1

Lujza

1

1

Magdolna

2

2

2

2

Margit

7

1

8

1

2

3

1

1

Mariid

1

1

Mária

2

2

2

1

3

Mária-Gyöngyi

1

1

Melinda

2

2

3

3

1

1

Mónika

1

1

Mónika-Tünde

1

1

Olga

2

2

1

1

1

1

Orsolya

1

1

Piroska

2

2

Ramona

1

1

Rákhel

3

1

4

Róza

14

1

15

Sára

8

Szidónia

1

1

Tímea

1

1

Tímea-Mária

1

1

Tünde

1

1

2

2

1

1

Tünde-Izabella

1

1

Vilma

3

3

Zita-Ildikó

1

1

A táblázatból

megismerhetjük a

névadás

koronkénti és helyenkénti változását. A keresztnévadás mentén még néhány megjegyzést érdemes tennünk:

— Pipén

az anyai ág is „szóhoz jutott”.

— Az

elsőszülött fiút az édesapa, a másodikat az apai nagyapa nevére keresztelték. Ha mindketten egy névre hallgattak, akkor a második fiú az anyai nagyapa nevét örökölte. Az első leányt az édesanya nevére, a másodikat az anyai nagyanya nevére, és ha mindketten egy nevet viseltek, akkor az apai nagyanya nevére keresztelték. A család többi gyermekei a rokonságban használt neveket kapták.

— Voltak

nevek, amelyekre egy rokonság körében több gyermeket kereszteltek. Például a Bálint-Dombi családban a hat testvér közül ötön kereszteltek Amálit. Bürüs András három leánytestvére keresztelt Andrást.

— Más

nevek a rokonsághoz kötődnek: Lajos a Bálintok kedveltje; csak a Simó és a Rüsz család keresztelt Ödönt, míg Györgyöt leginkább a Pázsintok.