Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Molnár B. Lehel: Erdő János egyházunk és népünk szolgálatában
Az EKT március 22-i körlevélben értesítette az egyházközségeket és esperesi hivatalokat, hogy az 1948 óta érvényben lévő, valláserkölcsi nevelést korlátozó intézkedéseket hatályon kívül helyezi, elrendelte vallásórák tartását, a Dávid Ferenc Egylet, az Unitárius Nőszövetség az Unitárius Ifjúsági Egylet helyi szervezeteinek létrehozását. Az országos egyletek újraalakítására Kovács Lajos püspököt, Zsakó Erzsébet főtanácsi tagot és Kovács István akkori sepsiszentkirályi lelkészt kérték fel. Az Unitárius Irodalmi Társaság újjászervezésével az EKT az elnökséget bízta meg, de ez azóta is csak a megoldandó feladatok között szerepel. Az Unitárius Közlöny szerkesztésével dr. Szabó Árpád akkori teológiai tanárt bízták meg.68 Erdő János a híd szerepét töltötte be a múlt és az akkori jelen között, hiszen mint teológiai hallgató majd vallástanár egész 1948-ig tevékenyen részt vett a felfele ívelő egyházegyleti életben és a valláserkölcsi nevelésben. A Dávid Ferenc Egylet központi szervezetét, annak feltámasztása után, ő tartotta életben a rendszeres felolvasó ülések szervezésével. Aktív szervezője és résztvevője volt a változások utáni 1991-es székelykeresztúri első Unitárius Ifjúsági Konferenciának, melyről jelentésében így írt: „...ifjúságunk ragaszkodik a vallásához, ugyanakkor egyházától lelki támaszt és útmutatást vár. A székelykeresztúri ifjúsági konferencia ifjúsági mozgalmunk történetében határkő: biztató elindulást jelent az Ifjúsági Egylet munkájának folytatására vallásunk, népünk és szülőföldünk iránti kötődésünk erősítése érdekében.”69 Az ifjúsági mozgalom példaértékű munkát végez azóta is, és ennek a munkának ő is részese volt. Nem csak tudta, hogy az ifjúság a jövőt jelenti, ami közhelyszerűen hangzik, hanem a hit és cselekedet egységét vállalva irányt szabott annak. Tudta, milyen volt egykor az egyház és a benne folyó élet, és tudta azt is, milyenné kell újból válnia ahhoz, hogy valóban betöltse Istent és embert szolgáló faladatát. Ehhez a törvényes kereteket is át kellett gondolni a hatékony, demokratikus felépítésű egyházi szervezet megteremtéséért. Ebben a tekintetben szintén Erdő János tette meg az első lépést. Az EKT-hoz 1990 októberében benyújtott indítványában kifejtette, hogy a kommunista pártállam nyomására az 1948 előtti egyházi alapszabályzatot meg kellett változtatni és több mint 50 év elteltével, „1989. december 22. után az állam és társadalom szerkezetében bekövetkezett változások Szervezeti Szabályzatunk teljes megújítását teszik szükségessé."70 Évek hosszú munkájával készült el az unitárius egyház új alaptörvénye, de annak nyomtatásban való megjelenését ő már nem érhette meg. 68 EUEGyLt, 39 jelzet, 261/1990 EKT iktatószám. 69 EUEGyLt, 33 jelzet, 682/1991 EKT iktatószám. 70 EUEGyLt, 55 jelzet, 849/1990 EKT iktatószám. 28 M B o l L n e á h r e I
