Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
A nemzeti nevelés román fogalmazásban52 a román tanügyi szervezés 19. századi történetéből vezette le az 1920-as évek fejleményeit, s rámutatott, hogy Romániában a politika diktál a pedagógiának. Az „iskolai politika akkor jár helyes úton, ha nem akadályozza, hanem módot és lehetőséget nyújt az ország összes polgárainak nemzeti öntudatuk megőrzésére és kifejlesztésére”. Másik dolgozata A demokratikus nevelés témakörét taglalta.33 Ez nem didaktikai vagy módszertani kérdés, hanem az iskolák szervezésével van összefüggésben - írta Gál. Lényege az, hogy ne a szülőktől, hanem a gyermek szellemi képességeitől, tulajdonságaitól függjön előrehaladása. Elemezte ilyen szempontból a német és az osztrák közoktatási törvényeket, majd rámutatott, hogy az érvényben lévő román törvény a nemzeti jelleg túlzásba vitele miatt nem nevezhető demokratikusnak. Az utolsó nagy tanulmány Iorga oktatásügyi törvényeit elemezte.34 Azelőtt egy-egy új tanügyi törvény született, s most pár hónapi kormányzás után a nemzetközi hírnevű tudós egyszerre négy törvényt dolgozott ki, s fogadtatott el: a bakkalaureátusi törvényt, a középiskolai törvényt, a közoktatási minisztérium törvényét és az egyetemi autonómia rendszerére vonatkozót. A törvények eredeti szövege sok pozitívumot tartalmazott, de Iorga hagyta, hogy a parlamenti vita során kiküszöböljék épp a kisebbségeknek kedvező pontokat.„Bebizonyosodott itt is, hogy a kisebbségi oktatásügy kérdéseiben ugyanaz a türelmetlen, kizáró, sovén szellem és gondolkozás vezeti a törvényhozást, akár Maniu, akár Iorga áll a kormány élén” — összegez Gál. 32 Különlenyomat az Erdélyi Múzeum 35. évfolyamának 1-3. számából. Cluj -Kolozsvár, 1930. 181. [Erdélyi Tudományos Füzetek 24. sz.] 33 Erdélyi Múzeum XXXV. köt. (1930) 357-367. 34 Erdélyi Múzeum XXXVI, köt. (1931) 251-284. 35 Kisebbségi Iskola 1930. 6. sz. 81-93. Iorga középiskolai törvényének legfontosabb változtatása abban merült ki, hogy újra nyolcosztályossá tette a középiskolát, s az utolsó évben előírta a humán-természettudományi szakosodást. A nemzetiségi iskolák helyzetével nem foglalkozott. Nagy-Románia oktatásügyében a következő évtized már nem hozott lényeges változásokat. A Kisebbségi Iskola utolsó számában Gál Kelemen összefoglaló tanulmányt közölt Románia háború utáni elemi oktatásügyéről35 , s ebben jellemezte annak vezéralakját, összevetve apósával, Spiru Harettel, akinek a neve ma Romániában tényleg szimbólummá vált. Befejezésül e sorokat idézzük: „Kétségtelen, hogy amikor Anghelescu fáradhatatlan energiával ezen a nagy román ugaron munkába kezd, nagynevű apósa történelmi példája lebeg szemei előtt. Álmaiban az ő babéraira vágyik. Ám egynéhány közös vonás mellett nagy és lényeges különbségek vannak lelki alkatukban. Mindketten három ízben is miniszterek. [...] Mindketten egyetemi tanárok. Haret Ro229 A e i m r d u kdén é é n k t l t á y « 5 V i t s i á á I m s g á a - á g g » n h y é a á a d k b r e o l t r i m ü ú s e k k r k o G é ö l á b z à l e t k n í K e l e m e n
