Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Gaal György: A két világháború közti erdélyi magyar iskolák identitás-védelme Gál Kelemen munkásságának tükrében
törvény" — állapította meg Gál a Keleti Újság hasábján.29 Itt is szerepelt a kultúrzóna intézménye. Pozitív, hogy nem csak a franciát jelölte meg idegen nyelvként, s megteremtette a gyakorlati középfokú oktatás kereteit is. A lányok oktatását a fiúkéhoz hasonlóan szervezte meg. A törvény pedagógiai szempontból „igen sok modern kívánalmat honorál". 29 A középiskolai törvényjavaslat. Keleti Újság 1928. márc. 16.; Vö. még: Az új középiskola. Ellenzék 1928. ápr. 8. 30 Kisebbségi Iskolaügy. Magyar Kisebbség VIII. évi. (1929) 546-547. [A mellékletet beharangozó írás.] 31 Kisebbségi Iskolaügy. A „Magyar Kisebbség” nemzetpolitikai szemle melléklete. A Lúgoson megjelenő folyóirat rövid életű mellékletének első három száma (1-52.1) rendszerint az 1929-es, következő hat száma (1-96.1.) az 1930-as évfolyamhoz kötve található a könyvtárakban. A Magyar Kisebbség szerkesztősége felfigyelt Gál Kelemen iskolaügyi tájékozottságára és íráskészségére, úgyhogy 1929-ben felkérte az induló Kisebbségi Iskolaügy című mellékletének szerkesztésére. Ennek célja az volt, hogy figyelemmel kísérje és magyarázza a közoktatási rendeleteket, utasításokat, rámutasson esetleges törvényellenességükre. Valamint hogy „a jövő történetírója számára” összegyűjtse azokat a rendeleteket, amelyek az iskolák életét meghatározzák. A melléklet kéthavonként egy íven (16 oldal) jelent meg.30 Másfél évig egyedül szerkesztette Gál e mellékletet. Kilenc számot állított össze 1929. július 16-a és 1930. november 16-a között. Minden szám elején egy-egy nagyobb, aláírt elemző tanulmányt közölt, s azután következtek az apró híradások tankönyvekről, tanítói-tanári vizsgákról, kedvezményekről, jóváhagyott szabályzatokról. Két szám vezető tanulmányában elemezte Petre Negulescu miniszter 1920-as és Ion Petrovici miniszter 1926-os középiskolai tervezetét. Egyikből sem lett törvény, de azért közzétették őket. Két számban is elemezte a bakkalaureátus romániai történetét. Különösen érdekes híradása volt 1929 végén: Román felekezeti államsegélyes középiskolák: az erdélyi román görögkeleti és görög katolikus egyházi iskolákat a kormányzat mégis csak államsegélyben részesíti. „íme azok az autonóm iskolai jogok, melyeket a kisebbségek tíz év óta minden siker és eredmény nélkül kérnek, a román felekezeti iskolákkal szemben meg vannak valósítva" — fűzte hozzá. Ugyancsak itt olvashatunk a bakkalaureátusi törvény 1929 májusi módosításáról, amely jobban érvényesítette a pedagógiai-pszichológiai meggondolásokat, csökkentette a kért tananyagot. De a mérce - főleg a románnál - még mindig „elérhetetlenül magasan” volt kitűzve.31 Nyugalomba vonulása előtt Gál Kelemen három terjedelmesebb, öszszefoglaló jellegű tanulmánnyal búcsúzott a tanügyi témától. Mindhárom az 1930-ban újra indított Erdélyi Múzeum hasábjain jelent meg, kettő szakosztályi előadásként is szerepelt, az egyiket különnyomatként is közzétették. 228
