Szabó Árpád (szerk.): Isten és ember szolgálatában. Erdő János emlékezete (Kolozsvár, 2007)
Molnár B. Lehel: Erdő János egyházunk és népünk szolgálatában
nyomó politikája ellen Kelet-Németországban 1953-ban, majd 1956-ban Lengyelországban tömegdemonstrációk, sztrájkok törtek ki. A szovjet tankok hatására azonban a tárgyalóasztalok mellett megoldották a belső konfliktusokat. Magyarországon a rettegett és gyűlölt Rákosi mindennek elejét akarta venni, és nem véletlenül folyamodott a terror olyan fokához hatalmának megőrzéséért, amely Sztálinéval vetekedett. E politika ellenhatásaként erős decentralizációs mozgalom indult el a szólásszabadságért és a nemzeti függetlenségért. 1956. október 23-án népfelkelés tört ki Budapesten, amely a politikai szabadság, a többpárti választások és a szovjet csapatok kivonulása mellett elkötelezett Nagy Imrét juttatta hatalomra. November 4-én szovjet tankok törtek be Budapestre, és a több napon át tartó hősies de reménytelen ellenállást, fegyveres harcot november 14-re elfojtották. Nagy Imrét letartóztatták, és két év múlva Budapesten kivégezték. A szovjet hadsereg segítségével létrejött új kormánnyal megkezdődött Kádár János korszaka. Romániában az erdélyi magyarság körében nem került sor hasonló forradalmi harcokra, de az értelmiségiek, egyetemisták, munkások, földművesek együttérzésüket fejezték ki az anyaországban zajló eseményekkel. A Gheorghe Gheorghiu-Dej által vezetett román kommunista diktatúra számára a vérbefojtott magyarországi forradalom kiváló ürügyet szolgáltatott arra, hogy leszámoljon az 56-os eseményekkel szimpatizáló kisebbségi elittel. Egyúttal önálló magyar kisebbségi intézményeinket, iskolahálózatunkat is végleg felszámolták. Többek között 1959-ben megszüntették a Bolyai Tudományegyetemet, és a korábban említett kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet „egységesítették", felszámolva a felekezeti karokat. A teológián emellett „terrorhullám” söpört végig. Teológiai tanárokat és hallgatókat tartóztattak le, majd juttattak börtönbe. A koncepciós pereken nem csak a magyar forradalommal való szolidaritással, hanem fegyveres összeesküvéssel, felbujtással, uszítással, rendszerellenes szervezkedéssel vádolták a letartóztatottakat.42 Unitárius vonalon ennek a terrornak estek áldozatául dr. Erdő János, dr. Lőrinczi Mihály, dr. Símén Dániel teológiai tanárok, Kelemen Csongor, Léta Áron, Nyitrai Levente, Sándor Balázs teológiai hallgatók, Bálint Ferenc, Benedek Ágoston, Gellérd Imre, Kelemen Imre, Nyitrai Mózes és felesége: Deák Berta, Pállfy Albert, Szabó Dezső, Székely László és Végh Mihály lelkészek. 42 Lásd Tófalvi Zoltán: Az 1956-os magyar forradalom visszhangja Erdélyben, http:/ / www.hunsor.se/ dosszié/azl956forradalomvisszhangjaerdelyben.pdf Erdő János elítéléséről és a börtönéveiről nem sokat tudunk. Sosem beszélt erről, és az 1989-es változások után is mindig kerülte, hogy riportereknek, újságíróknak, kutatóknak nyilatkozzék az akkori eseményekről. Hosszas kutatás szükséges ahhoz, hogy részletes képet alkothassunk meg21 E e é s r g s z d y o ő h n l ú é g J z p á á u ü l n n n a o k k t s á b a n
